Mesi~ elköszön.

Hát Sziasztok!!. Én szeretnék egy elköszönő kis részt írni. Könnyekkel a szemembe írom ezeket a sorokat. Enii-vel eldöntöttük, hogy ezt abba hagyjuk mivel egy új blogot nyitunk ami a ByTheWay-ről fog szólni (később visszatérek rá). Nos közös megállapodással választottuk ezt a blogot, hogy legyen vége ennek több oka is volt.

1. Nem volt rá már ötletünk, semmi!
2. A történet olyan résznél járt ahol be lehetett fejezni.
3. Alig volt olvasónk.

Úgy gondoltam, hogy ezt a blogot simán el tudom engedni, de NEM!!! Ahogy olvastam Enii részét a könnyek a szememben itt voltak. Szörnyű érzés. Ez az első blogom aminek vége és azok az idők amikor együtt találgattuk ki Eniivel, hogy mi is legyen a következő részben, ami közben írtam csak mosolyogni tudtam. Bevallom néha a föld alá kívántam Emily-t és a többieket mert valahogy soha nem jutottam sehova!!! Pár szó a történetről. Nem terveztük így, hogy ilyen rövid lesz, de ez így alakult.. és akkor a szereplők. Mindegyiküket felruháztuk egy jellegzetes tulajdonsággal. Jó itt eleredtek most a könnyeim. Nehéz elengedni de terveim szerint ezt a 4 hónapot folytatni szeretném/szeretnénk egy kicsit később, a "gyerekek" életéről lenne akkor szó ha érdekelne. Részben örülök és részben nem, hogy most az utolsó sorokat írom. Végül is megszabadultam egy tehertől és részben nem fogom én is végig izgulni a minden 2. hétfőt amikor Enii írta a részt, hogy mi lesz benne és én mit tudok kihozni belőle. Sajnálok mindent, hogy késtünk vagy bármi mást. És akkor a ByTheWay-es blog. Két barátnőről fog szólni akik elérik az álmukat és közben a BTW-s fiúk, Oli, Sziki, Beni és YaOu is elérik a célt. Mindennapi pesti lányok életét írjuk le tele izgalmakkal. még fogalmunk sincs mikor kezdjük azt a blogot, de valószínű átveszi ennek a helyét itt értek a hétfőnkénti részekre. Nos utolsó szavakkal búcsúzom tőletek ennél a blognál: Imádtam itt írni és a történetet is imádtam, lehet lesz egy folytató 2. évad de ezt nem ígérjük. Köszönjük azoknak akik inkognitóban olvastak minket! És ismét sírok. Viszlát Emily, Louis, Sky, Niall és a többiek... <3 :( http://bytheway-magyarfanfiction.blogspot.com/ <--- Az új blogunk. Viszlát és Köszönjük!

Mesi~

Part 31. Happy End

*Louis szemszöge*


-Louis, azért én örülnék, ha Em a napokban elmenne a vámpír kórházba. Mielőtt megijednél, nincs semmi baj, csak mégis jó lenne, ha ott is látnák őt is és a kicsit is. És hát fel kell venni a baba adatait is. Azt pedig én már nem tudom. - jött hozzám Tim.
-Persze, amint erősebb lesz bemegyünk. - mosolyogtam rá.
***
Másnap reggel Em boldogan kelt fel, mellette feküdtem én, a kiságyban pedig a kis Tyler. Még mindig nem hiszem el, hogy megszületett a fiam. Olyan hihetetlen. Pár óra múlva bementünk a kórházba, elvégeztek pár rutin vizsgálatot, felvették az adatokat és ezután következett a nehezebb rész. Britanny elé kellett állnunk. Felmentünk a "birodalmába". Szemben ült velünk ő. Közelebb mentünk hozzá, Em remegett, az ölében tartotta a babát, én pedig átkaroltam őket.
-Figyeljetek! Mind tudjuk, hogy nem volt valami jó kapcsolatunk a kezdetektől fogva. Viszont már nektek is megvan a saját életetek, gyereketek van, így teljes mértékben beilleszkedtek egy normális vámpírcsalád életébe. Szerintem ezzel le is zárhatjuk a személyes kapcsolatunkat. Üdv a világunkban! - mondta meglepően kedvesen Brit, és ezennel újra a házunk előtt találtuk magunkat.
-Hát..ez.. - kezdtem.
-Fura volt... - fejezte be Em. Egymásra néztünk, megvontuk a vállunkat és bementünk a házba.


*Emily szemszöge*


Hónapok, évek teltek el azóta. Becky talált magának egy vámpír srácot, lassan már 1 éve együtt vannak. Úgy tűnik az ő élete is kezd rendeződni, a kezdeti nehézségek ellenére. Sky és Niall összeházasodtak, lassan már a gyerekvállaláson gondolkodnak. Zayn és Perrie is összeházasodott, megszületett a babájuk és újra tervezik a második gyereket. Azt tudtuk, hogy ők nagy családot szeretnének, és úgy látszik, nem is húzzák az időt. Liam és Dani nem a házasság híve, így náluk ez kimarad, a baba viszont semmiképp sem. Dani már a 3. csöppséggel várandós, és már ez a terhesség se tart sokáig. Harry is végül megtalálta az igazit. Először furcsa volt, hisz teljesen más a lány, mint amilyenek a fiú exbarátnői voltak. Csendes, visszahúzódó, de nagyon jó humora van..és az ellentétek vonzzák egymást. Ez talán tényleg igaz, mert nagyon jól kijönnek egymással már elég régóta. Matty..a kicsi Matty felnőtt. Híres férfi modell lett, az egész világon ismerik a nevét. Nagyon ritkán találkozunk, szinte állandóan külföldön van. A legtöbb időt pedig Párizsban tölti. Folyékonyan beszél franciául, olaszul és kínaiul is. Büszkék lehetünk rá. Anya és apa elváltak. Apa fél évvel később autóbalesetben meghalt. Nehéz időszak volt mindenki számára, de már ennek is több éve. Lassan túltettük magunkat rajta. Anya nem keresett maga mellé másik férfit, azt mondja ő így boldog. Nagyon sok időt töltünk együtt, mindig segít amiben csak tud. Aminek én kimondhatatlanul örülök, de szerintem Louis is. Josh továbbra is szingli. Nem bír megállapodni egy nő mellett. Bár mit is vártunk az örök csajozógéptől.?! Lou és Tom nem vállalt második gyereket, elég feladatuk van Lux-al is. Ő is felnőtt, színész lett belőle, és elég botrányos ügyei szoktak lenni. Ki hitte volna, hogy abból a cuki kis félénk kislányból, egy díva lesz. Egy komolyabb kapcsolat kéne neki is, attól talán benőne a feje lágya. Na majd egyszer...
A One Direction sikere töretlen. Hihetetlen, hogy ennyi év után sem csökkent semennyit a rajongótábor. A tini lányok a fiúkkal együtt nőttek fel, és még mindig képesek, a munka és a család mellett is ugyanúgy rajongani értük.
Mi pedig..a férjemmel, a fiammal és immár a pici lányommal boldogan éljük a mindennapokat. A második terhességem sokkal zökkenőmentesebb volt, mint az első. Megszületett Kristine Tomlinson. Louis mindig tud időt szaktani ránk, a családjára, a rengeteg fellépés mellett. Ugyan úgy élünk, ugyan abban a házban. Immár rengetegen. Egyre növekedő családként, boldogan, igaz, kisebb-nagyobb problémákkal, de ki az akinek tökéletes élete van.
Itt ülünk mind a nappaliban. Liam most kapcsolja rá a TV-re a régi "fotóalbumunkat". Nosztalgiázzunk egy kicsit. Nem mondhatjuk, hogy átlagos életünk volt. De már nekünk is van egy történetünk, ami ezekkel a sorokkal megőrződik a jövő számára. Mert ezek vagyunk mi...*visszatekintés kezdődik*

Emily és Louis Tomlinson

Skyler és Niall Horan

Perrie és Zayn Malik

Harry Styles

Danielle Peazer és Liam Payne

Josh Backer

Lou, Lux és Tom Atkin

Ez lett volna a blog utolsó része. Köszönjük, hogy velünk tartottatok, és reméljük, hogy ezután is velünk tartotok a többi blogunkon. Nem szeretnék beszédet tartani:)) csak elmondani, hogy mi boldogan töltöttük ezt a pár hónapot, amíg a történetet alakítgattuk. Reméljük ti is annyira élveztétek, mint mi. Nem is szeretnénk mást hozzáfűzni, szóval: Sziasztok! :) <3

Mesi~ és Enii~

Part 30. Váratlan vendég.

Sokat késtem(Nem volt gépem) és rövid is lett, sajnálom..


Emily szemszöge:

- Én... Vámpír???- kérdezte Becky és pánikrohamja lett.
- Nyugodj meg, Emily-ék biztos segítenek!!- mondta anya.
- Van nagyobb bajom is minthogy Őt tanítgassam.- mondtam.
- Emily!!- kiabált rám anya.
- Jó de én csak felügyelek.- mondtam és bementem a konyhába.
- Emily Backer!!! - mondta mérgesen anya.
- Anya!!! Szerinted én ráérek erre kismama ként??? Maximum elmagyarázni tudom neki. - mondtam.
- Akkor ennyit megérdemel a húgod!! - mondta anya. - Ja, és én is veletek megyek holnap reggel! -adta meg a végszót anya és Matt-tel elmentek. Kicsit rosszul éreztem magamat.
- Jól vagy?? - kérdezte Niall.
- Kicsit rosszul. - mondtam.
- Hívjuk Tim-et? Ez nem az első ilyen alkalom. - mondta.
- Tudom, de eddig se volt semmi bajom vagyis ennél nagyobb.. - mondtam.
- Légyszíves. - mondta Niall. Én csak bólintottam és kimentünk a nappaliba.- Liam felhívnád Tim-et? - kérdezte.
- Persze, de valami gond van??? - kérdezte Liam aggódva.
- Csak rosszul érzem magam és, hogy Niall pici falat szíve megnyugodjon ezért belementem, hogy Tim megvizsgáljon. - mondtam és éreztem ahogy forog a föld velem, éreztem ahogy Niall elkap, magamnál voltam, olyan volt mintha beálltam volna. Mikor magamhoz tértem már Tim mellettem volt.
- Kicsim.. - mondta Louis.
- Mi?? Mi történt?? - kérdeztem.
- Kicsit megszédültél, de Tim megvizsgál. - mondta Louis. Nagyon fáradt voltam. Tim szó nélkül vizsgálgatott engem, mindent megnézett amit csak tudott.
- Nos, nagyon gyenge vagy, több vért egyél és pihenj többet. Baba nemét szeretnétek tudni? - kérdezte. Én csak ránéztem szerelmemre.
- Szeretnénk tudni. - mondtuk egyszerre.
- Rendben, akkor viszont elmondhatom, hogy egészsges kisbaba, kisfiú. - mondta Tim. Nagyon boldog voltam. Megköszöntük Tim-nek majd elment. Megöleltem Louis-t.
- NAgyon várom már. - mosolyogtam.
- Én is. - nevetett. Mivel eléggé fáradt voltam felmentem pihenni és Louis is jött velem. Befeküdtem az ágyba ő pedig mellém és átölelt.

*****

Másnap arra keltem, hogy anya kelteget.
- Mi az? - kérdeztem nyűgösen.
- Jóreggelt. - mosolygott.
- Mennyi az idő? - kérdeztem.
- 10 óra. - mondta. Lassan felkeltem, elég kómás fejem lehetett mivel anya jól kiröhögött.
- Nevess csak anya, nevess. - mondtam ásítás közben. Felálltam és bementem a fürdőbe.
- Gyönyörű vagy reggel. - mosolygott.
- Ja persze. - mondtam és megmostam az arcomat. Anyával lementem nevetve majd egy csókot adtam az én férjemnek majd megöleltem legjobb barátnőmet és testvéreimet is.
- Na lányom öltözz és tanítsd a húgod. - mondta anya.
- Na kössz.. - mondtam és ettem egy kis véres húst majd felmentem felöltözni. Mikor kiléptem az ajtómon egy váratlan vendég volt ott.
- Te?? - kérdeztem kerek szemekkel.
- Hiányzol. - mondta.
- De mit keresel itt? - kérdeztem.
- Csak látni szeretnélek, hallottam az esküvődről viszont arról nem, hogy az ott..- mutatott a hasamra.
- Ez van, boldog vagyok Louis-val. - mondtam.
- És mi?? - kérdezte.
- Az már régen nincs. - mondtam.
- De lehetne újra. - mondta és elkezdte az arcomat simogatni.
- Hagyj békén. - emeltem fel a hangomat mire Sky, Lou és Louis is feljöttek.
- Engedd el! - mondta Sky. Louis máris rátapadtam volt barátomra.
- Olly!! - kiabált Lou, közben Louis majdnem megfojtotta.
- Louis kérlek. - mondtam miközben fogtam a karját, de nem hallgatott rám. Nem tudtam mit tegyek.
- Louis! - kiabáltam, mire leállt. Bekönnyezett a szemem, kicsit féltem tőle, de tudom, hogy miattam csinálta.
- Takarodj.  - mondta szerelmem Olly-nak mire ő elment.  - Ugye nem bántott? - kérdezte és a hasamra tette a kezét.
- Nem. - mondtam. Kicsit lenyugodott mindenki és elmentünk az erdőbe. Csak figyeltem, hogy próbálják megtanítani Becky-nek amit kell. Teljesen elbambultam az egészben, csak a fiamra tudtam gondolni, amikor majd a kezemben fogom tartani és őt is így kell majd tanítani.
*******
Bármikor megindulhat a szülés, nagyon félek. Becky lassan belejön ebbe a vámpírkodásba, most is itt tölti az idejét ami nem zavar igazából.
- Emily!! Jön a műsorod. - kiabálta Zayn.
- Óó!! Rohanok!! - mondtam majd lassan lementem. Ledőltem a kanapéra és elkezdtük nézni az Esküvői tortacsodákat. Újabb SMS-t kaptam Olly-tól és ez nem az első és nem is az 5. hanem már vagy a 20-dik.
- Kicsinálom azt a  férget. - mondta Louis mikor leült mellém.
- Ne csinálj hülyeséget, nem éri meg.- mondtam.
- De akadjon le rólad! Te az enyém vagy. - mondta hihetetlenül édesen így csak hozzábújtam.
- Na?? Babaállás?? - jött le Lou és Sky.
- Rugdos, de úgymond még nyugi van.- mondtam.
- Ne félj. - adott egy puszit Lou.
- Csak túl akarok lenni ezen az egészen.. - mondtam.
- Túl leszel. - mosolygott Lou mint egy hülye. Ekkor újabb SMS-em jött.
- Új számot fogok kérni. - mondtam.
- Új arcot fog kapni az a csicska ha nem hagy békén. - mondta Louis szinte már kiabálva. Már nagyokat rúgott a fiam. Olyan jó ez, a fiam.
- Hé Em!! Kérsz kaját? - kérdezte Becky.
- Köszi nem. - mondtam.
*sötét van* nem érzek semmit csak fáj, fáj mindenem, kibírhatatlan.
- Újabb látomás?? - kérdezte Sky.
- Az. - mondtam és egyre jobban rúgott a baba.
- Jól vagy? - kérdezte megijedve Louis.
- Fáj. - mondtam mivel erős fájásaim lettek.
- Liam! Hívd Tim-et! - mondta Danielle, mire Liam egyből elkezdett a telefonon pötyögni. 1 óra múlva érkezett csak meg Tim. Azt hittem addig meghalok. Szörnyű.
- Kezdődik a szülés? - kérdezte Louis idegesen.
- Kezdődik a szülés. Gondolom itt szeretnéd megszülni és nem akarsz kórházba menni a világ másik felébe, mert csak ott van vámpírkórház.  - mondta Tim.
-Nem megyek sehová. - mondtam. Tim gyorsan felépítette a vendégszobába a dolgokat, úgy nézett ki mint egy kórházi szoba. Louis és Lou segített bemenni.
- Figyelj rám.. Idefigyelj!!! - mondta Lou és megfogta az arcomat. - Erős lány vagy, ne sírj! Légy boldog! Itt leszünk kint és Louis bent lesz veled, ne ijedj meg a fájdalomtól! Hívom anyát és Josh-t is! Szeretlek. - mondta és egy puszit adott a homlokomra majd kiment. Kicsit csillapodott a fájás. Tim mondta, hogy ez ilyen lesz, 5 percenként lesznek majd egyre sűrűbben és végül elfog folyni a magzatvíz és elindul a szülés.
- Itt leszel velem? - kérdeztem Loui-tól.
- Persze, hogy itt leszek. Ne kérdezz hülyeségeket. - mondta.
- Félek. - mondtam.
- Hallgass a nővéredre! - mondta.
- Te nem tudod mennyire fáj. - mondtam.
- Nyugodj meg. - mondta.

Louis szemszöge:

Em-nek elindult a szülése. Szörnyű volt szenvedni látni. Szörnyű hallgatni és nézni.
Kemény 40 perc múlva megszületett a fiam. Emily nagyon kimerült és el is aludt. Megpusziltam a fejét.
- Megmutatod a fiad a többieknek? - kérdezte Tim.
- Persze. - mosolyogtam és Tim odaadta nekem. - Tyler Tomlinson. - mosolyogtam. Tim kinyitotta nekem az ajtót, hogy kitudjak menni. Mindenki csendben odajött.
- De aranyos. - olvadozott Pezz.
- Az. - mosolyogtam.
- Gratulálok haver! - mondták a többiek. Büszke vagyok Emily-re, nagyon!

Mesi~

Part 29. Visszatért

*Emily szemszöge*


Nagyon megijedtem a vér látványától. Ekkor jött egy látomás. |Egy kórházban voltam, láttam magam kívülről, ahogy az ágyon fekszem, és már nagyon erős fájásaim vannak. Ekkor elvittek az orvosok, és már csak Louis-t láttam, ahogy az orvos félrehívja. Eléggé rémült volt az arca. Mi történik velem?| Ettől még jobban megriadtam. Mi fog velem történni? Ismét hányingerem lett, és egyre vörösebb volt a vér, ami kijött belőlem.
-Em? Bent vagy? - kopogott az ajtón Lou.
-Igen. Mindjárt megyek. - kiabáltam vissza. Kezdtem jobban érezni magam, így egy kicsit összekapartam magam és kimentem.
-Baj van? - kezdte Lou, mire bólintottam.
-Vért hánytam. És még mindig nem vagyok teljesen jól. - mondtam. - Neked nem volt ilyen.
-Ne aggódj. Mindenkinél másképp jelentkeznek ezek a terhességi tünetek. De ha ettől megnyugodnál, akkor minél hamarabb elmegyünk ahhoz az orvoshoz, akihez én is jártam.
-Rendben, köszönöm. - próbáltam mosolyogni.
-De nem csak ennyi igaz? - kérdezte újból. Túlságosan jól ismer.
-Volt egy látomásom. Én voltam egy kórházban, már erős fájásaim voltak, aztán elvittek az orvosok, és a főorvos félrehívta Louis-t, valamit mondott neki, és Louis nagyon megijedt... Ennyi. - mondtam el az egészet. Láttam rajta, hogy ez őt is sokkolta.
-Ez most azért elégé megijesztett engem is. Nem tudok most mit mondani. Sajnálom. Holnap mindent megbeszélünk a többiekkel is, de ma érezzük jól magunkat. De! Ha bármi baj van, vagy rosszul érzed magad, akkor azonnal szólj! Értve vagyok? - fejezte be, majd megölelt.
Visszamentünk a többiekhez, persze ők is megkérdezték, hogy minden rendben van-e, de úgy gondoltam, hogy nem terhelem ma őket, úgyhogy inkább nem mondtam el, hogy mi történt. Hazamentünk, és pont mikor beléptünk a házba újra rohannom kellett. Ezt már sajnos mindenki látta, így nem tudtam letagadni. Mostmár csak vér jött, semmi más.
-Na jó kicsim tudom, hogy baj van. Ne ta...gadd. - jött be Louis a mosdóba, de elállt a szava, amikor meglátott. - Hisz te teljesen fehér vagy. És ez? Vér? Mi van veled?
-Nem tudom mi a baj. Már az interjú utás is ez történt és most is még szédülök. - mondtam már szinte sírva.
-Az nagyon nem jó, ha sok vér ürül ki a szervezetedből. Szólok Liam-nek, hogy beszéljen az ismerősével, hogy mikor tudna leghamarabb fogadni. - hadarta Lou, adott egy puszit a fejemre és már rohant is.


*Louis szemszöge*


-Liam!!! - kiabáltam.
-Mi vaaan??? - kiabált vissza viccesen.
-Ez most komoly. Em nagyon rosszul van, vért hányt, és még mindig szédül. Hívd fel kérlek az ismerősöd, hogy mikor mehetnénk el hozzá leghamarabb. Nagyon szépen kérlek. - aggódtam.
-Máris hívom. De hé, nyugi. Nem lesz semmi baj. - veregetett hátba, mivel látta megjelenni a könnycseppeket az arcomon.

-Szia. Sajnálom, hogy most zavarlak, de segítened kéne.. Meséltem Emily-ről. Emlékszel rá? Az van, hogy nincs valami jól, és örülnénk ha minél hamarabb látnád te is. Mikor tudnánk megoldani? ... Aha...Értem...Rendben...Nagyon köszönöm. Adósod vagyok. Szia.

-Na mi az? - kérdeztem.
-20 perc és itt van. - mosolygott Liam.
-Nagyon nagyon köszönöm. Inkább én vagyok az adósod. - mondtam, miközben a nyakába borultam. Nem gondoltam, hogy ilyen hamar megoldásra lelhetünk. Felmentem Em-hez, aki a fürdőkád szélén ült, lehajtva a fejét. Amikor beléptem, rögtön felnézett rám.
-Hogy vagy? - kérdeztem.
-Ugyan úgy. Van valami fejlemény az orvossal kapcsolatban? - kérdezte erőtlenül.
-20 perc és itt van. - mosolyogtam, és láttam rajta, hogy ő is megörült ennek a hírnek. Percekig csak ültünk ott ketten, és öleltük egymást. Hirtelen csengetésre lettünk figyelmesek.
-Ez ő lesz. - kezdett felálni Em.
-Ne! Maradj! Feljövünk hozzád, csak a szobába menj vissza és feküdj le. - adtam neki a puszit és már lent is voltam.
-Mégegyszer nagyon köszönöm, hogy ilyen hamar idejöttél. - hallottam Liam szavait.
-Helló! Louis Tomlinson. Em férje. - fogtunk kezet.
-Örvendek! Tim Anderson! Emily merre van? - kérdezte.
-Fent a szobájában. Felviszlek. - mondtam.
Felmentünk a szobába. Em az ágyon feküdt. Még mindig nem volt semmi színe. Kezdek komolyabban aggódni.
-Helló Emily. Tim vagyok. Hogy érzed magad? - kérdezte az orvos.
-Nagyon szédülök, hányingerem van és ma vért hánytam. - sorolta Em gyengén.
Tim megvizsgálta barátnőmet, és mikor befejezte csak ennyit mondott:
-Nem tudom mi lehet a probléma.
Ha az orvos se tudja, akkor ki? Nem tetszik ez nekem.
-Tudományos oka nincsen a rosszullétnek ilyen szintű súlyosságának. Marad a másik ok. Britanny-val hogy álltok? - kérdezte.
-Már nagyon régóta nem volt összetűzésünk, és úgy tűnt, hogy ő is megbékélt Em-el. - mondtam.
-Adok egy gyógyszert, ami a reggeli rosszullétekre van, hátha neked is jó lesz. Várjunk pár napot és ha még mindig nem fog semmi változni, akkor kitalálok valamit. - fejezte be Tim, majd odaadta Em-nek a gyógyszert.
-Köszönöm szépen. - mondta Em mosolyogva.
Elköszöntünk újdonsült ismerősünktől, majd Em már be is vette az első szem gyógyszert. A nap hátra lévő részében, csak feküdtünk az ágyban, és pihentünk. Szerencsére a gyógyszer hatott, így egész kellemes éjszakánk volt. Másnap váratlan vendégek toppantak be hozzánk.


*Becky szemszöge*


Eléggé unalmasan telnek a mindennapjaim. Suliba járok, tanulok, játszom Matty-vel, amikor épp itthon van, mert elég sok időt tölt a barátaival. Most épp hazafelé tartok a suliból, illetve a kémia korrepről, ami szerencsésen 5-től 6-ig tart, így már szinte sötétben megyek haza. Ilyenkor mindig sietek, még zenét se merek hallgatni, hogy mindent halljak magam körül. Hirtelen egy fura alak termett előttem. Csak ezt ne!
-Helló szépség! - "üdvözölt" a csávó.
Megpróbáltam kikerülni, de visszafogott.
-Na na na. Csak beszélgetünk. - na erre már nagyon megijedtem.
-Mit akar tőlem? - kérdeztem félénken.
-Játszunk egy kicsit. - nézett perverzen. Erre egy gondolatom támadt. Abban a pillanatban tökön rúgtam és futottam is amilyen gyorsan csak tudtam.
-Pedig én csak beszélgetni akartam. - fogta meg a nyakam. Hogy ért utól ilyen hamar? - Ezért büntetés jár.
Hirtelen beleharapott a nyakamba. Egyrészt nagyon fájt, másrészt olyan fura érzésem támadt. Abban a pillanatban, hogy elengedett, összeesetem az út közepén.
***
Nem tudom mennyi idő telhetett el, de még mindig sötét volt, senki nem volt körülöttem, a csávó is eltűnt. Szédülve tápászkodtam fel a földről. Szerencsére már csak pár utca volt hazáig, azt igyekeztem a jelenlegi állapotomban a leggyorsabban megtenni. Egy kis parkon viszont még muszáj volt átfutnom. Remegve léptem ki belőle, gyorsan elfordúltam balra és már láttam messziről az utcánkat.

Berontottam a házba, ahol anyával találtam szembe magam.
-Kicsim, minden rendben? - kérdezte aggódva. Csak sírva megráztam a fejem. - Mi történt a nyakaddal?
-Egy pasi. Elém állt az utcán. Azt mondta, hogy játszani akar velem. Erre tökön rúgtam és elkezdtem rohanni. De nem értem hogyan, de utólért, és megharapta a nyakam. Egy időre összeestem, aztán rohantam hazáig. - sírtam szinte egy levegővel.
-Gyere ide! - húzott magához. - Feküdj le! Reggel beszélünk a dologról.
-Rendben. - szipogtam és felvonultam a szobámba. Gyorsan letusoltam, átöltöztem és bebújtam az ágyba. Nagyon jól esett, biztonságot nyújtott.
***
Reggel a történtek ellenére egész jó hangulatban ébredtem. De az biztos, hogy ha nem tud senki értem jönni, nem fogok mostantól korrepre járni.
-Jó reggelt! - köszöntem anyának, mikor lementem a konyhába.
-Neked is! Hogy vagy? - kérdezte.
-Jobban, bár eléggé fáj a nyakam. - mondtam.
-Figyelj nem lenne baj, ha elmennénk Em-ékhez ma? Gyanakszom valamire és ő tudna nekünk segíteni, ha igazam van. - közölte velem.
-Én benne vagyok. Bár nem igazán értem, hogy miről van szó. - értetlenkedtem.
-Majd meglátod, mert ha nem biztos, nem akarlak vele terhelni. - ölelt meg.
-Hát akkor oké. Felöltözök és mehetünk. - mondtam és indultam fel.
-Nem vagy éhes? - szólt még utánam anya.
-Nem. Majd később eszem. - kiabáltam az emeletről.
Gyorsan felkaptam a farmeromat, majd kiválasztottam egy laza pólót, amin az Eiffel-torony volt és még egy felirat: "Make this moment count". Nagyon szeretem, legszívesebben mindig ezt hordanám.  Felvettem a magasszárú kék conversem, megfésülködtem, feltettem egy kis sminket, és próbáltam eltüntetni valamennyire a foltot a nyakamon. Nem sikerült. Na mindegy. Arra az oldalra fésültem a hajam és már mentem is le.
-Kész vagyok. - jelentettem be.
-Rendben, akkor mehetünk is. - mondta anya és elindultunk.
20 perc alatt oda értünk. Kopogtunk az ajtón és Louis nyitott ajtót.
-Sziasztok! Hát ti? - kérdezte meglepve.
-Szia! Sajnálom, hogy bejelentés nélkül jöttünk, de segítenetek kéne. - mondta anya.
-Gyertek be nyugodtan. - invitált be minket és lehívta a többieket.
-Szia Em! - köszöntünk tesómnak.
-Sziasztok! - lepődött meg ő is és megölelt minket. - Baj van?
-Ami azt illeti..igen. Tegnap Becky-t megtámadták az utcán, és mikor menekülni próbált a csávó utól érte, túl gyorsan is, és...beleharapott a NYAKÁBA! - emelte ki az utolsó szót.
-Jézusom. Ne ne ne... - aggódott Em és megnézte a nyakam.  - Louis gyere te is.
Megnézték a sebet, a szemem és a fogaimat is.
-Nagyon nem tetszi ez nekem. - aggódott tovább tesóm.
Súgott valamit Louis-nak majd felment. 1 perc múlva egy szőke lánnyal jött le. Eléggé ilyesztő volt.
-Brittany tudom, hogy nem volt eddig valami jó kapcsolatunk, de te külted rá azt a pasit? - Mi van??? Nem értem ezt az egészet. Ő is megnézte a nyakam, majd megfogta a kezem és olyan volt mintha az elmémbe látna.
-Brad visszatért... - mondta Brittany.
-Valaki mostmár engem is beavatna? - kérdeztem idegesen.
-Én most megyek, de még jelentkezem. - mondta a lány és elment. Pontosabban eltűnt...Hogy mi?
-Figyelj jól rám. Nehéz lesz ez mindannyiónknak, de megoldjuk. Már te is közénk tartozol. - vett egy nagy levegőt Em. - Te is vámpír vagy...

Enii~

ui.:sajnálom, hogy csak ma hoztam a részt, de remélem elnyeri a tetszéseteket.:) <3

Part 28. Interjú

Emily szemszöge:

Másnap reggel egyedül voltam az ágyba. Lesétáltam a lépcsőn és mindenki lent volt és csönd volt.
- Minden rendben?? Miről maradtam le? Meddig aludtam?? - kérdeztem kicsit félénken
-Meghalt.. - mondta szipogva Taylor.
- Ki?? - izgultam egyre jobban. Széjjel néztem és mindenki megvolt. -Josh?? - kérdeztem.
- Otthon van.. És ma megyünk haza vacsorára. - mondta Lou és Lux-ot ölelte. Én is nagyon várom, hogy megölelhessem az én gyerekemet. Mosolyogva fogtam meg a hasamat.
- Brittany megölte a lányomat. - sírta Tay.
- Mi? - kérdeztem és most a félelem uralkodott el rajtam.
- Harry meg kiborult és szerinte ez Taylor hibája amiért nem rendezte az ügyeit. Igaza van egy részben. De akkor sem kellett volna így bánnia vele. - mondta Liam. Én csak Louis-hoz bújtam.
- Mi lesz ha tőlem is elveszi? - kérdeztem suttogva.
- Nem fogja, itt volt tud a babánkról és kíváncsian várja. Kicsit csodál téged és nekem is megbocsájtott, nem lesz semmi baj. - suttogta vissza. Simogatta közben a hátamat. Letöröltem a könnycseppeket amik az arcomon folytak. Továbbra is így maradtunk, imádok a közelébe lenni és imádom őt is. Valaki megfogta a vállamat. Felnéztem és a nővérem volt. Őt is megöleltem és keresztlányomat is.
- Menj föl öltözni és menjünk. - mondta Lou. El is indultunk Louis-val de még bekopogtunk Hazza-hoz.
- Menj el akárki vagy.- mondta Harry de hallottam a hangján, hogy kicsit elmosolyodik a perverze.
- Em vagyok. - mondtam mosolyogva. Pár perc múlva kattant a zár. Beléptünk és mindenhol babadolgok.
- Hogy vagy haver? - kérdezte Louis.
- Rosszul.. - mondta.
- Mit fogsz csinálni? - kérdeztem.
- Szakítok és elmegyek Brittany-hoz, hogy ez így nagyon nem jó! - mondta Harry. Én nagyot nyeltem és újra könnyek gyűltek a szemembe. - Jaj nyugi, nem fogom én sem hagyni, hogy tőled is elvegyék a babát, csak teljesen más dolog. - ölelt meg Harry.
- Na jó, mi megyünk, bármi van hívj. - pacsiztak le a fiúk majd Louis a derekamat fogva vezetett ki miután adtam egy puszit Hazza-nak. Levettem a pizsamámat majd Louis beágyazott. Felvettem a fehérneműimet majd a tükör elé álltam.
- A vámpír babák miért nőnek ilyen hamar? - kérdeztem és a hasamat nézegettem.
- Na ez egy jó kérdés.. Talán mert a véreddel táplálkoznak és ez nem emberi dolog, hogy vámpír. És nem is kell majd sokáig babázni mert hamar megnőnek. - mondta Louis miközben átölelt és megfogta a hasamat.
- És azt mondjuk, hogy annyi idős amennyinek kinéz? - kérdeztem.
- Igen. - mondta Louis és elkezdte puszilgatni a nyakamat. Gyorsan felkaptam a csőnadrágomat és egy laza felsőt majd kézen fogva sétáltunk le. Elköszöntünk a többiektől megöleltem Sky-t és ő csak azt hajtogatta, hogy vigyázz magadra és Louis vigyázz rá, ne engedd el.. gondolom itt arra gondol, hogy ne üssön el semmi újra. Kiléptünk az ajtón és megcsapott a hideg szél.
- Lou hozhatom Lux-ot? - kédeztem.
- Persze, miért ne hozhatnád? - mosolygott majd átkarolt és felvettem őt. Láttam félszemmel, hogy Louis minden mozdulatomat sas szemel figyelte.
- Emily.. - mondta Lux.
- Mondjad. - mosolyogtam rá.
- Szeretlek. -ölelt meg. Nagyon imádom olyan cukorfalat. Tovább sétáltunk, viszont most az egyik kezemet összekulcsoltam Louis-éval a másikba meg Lux-ot tartottam. Viszont nem úsztuk meg a rajongókat. Odajöttek képeket csinálni aláírást kérni, kaptam pár rossz szót amit a szívemre vettem és volt egy nagyon durva ami után egyből elmentünk. Hamar hazaértünk és ahogy belépünk az ajtón láttam ahogy Becky Matt-el játszik és öcsi csak észre se vett engem, pedig ilyenkor már a nyakamba volt. Leraktam Lux-ot aki ment anyuhoz, de mint egy bumeráng, jött vissza anya ölébe.
- Sziasztok! - mosolygott és megölelt minket. Én még mindig a mosolygó öcsémet néztem aki mosolyogva játszott Becky-vel. Josh rohant le és egyből felkapott és megpörgetett.
- Hiányoztál!! - mondtam mosolyogva és megöleltem bátyámat, de még mindig pörgetett aztán felemelt.
- Josh, óvatosan..- mondta Lou aggódva
- Elég lesz Josh. - mondta Louis. Josh végül lerakott. Levettük a cipőnket majd bementünk Matty-ékhez.
- Szia öcsi. - mosolyogtam de ő csak egy "szia"-t küldött nekem, nem is nézett rám.
- Meg se öleled a nővéreidet? - kérdezte Josh. Végül Matt felállt és megölelt mind a kettőnket.
- Mi van vele? - kérdeztem anyától.
- Egész nap ilyen.. - mondta anya. Leültünk a kanapéra.
- Viszont lehet nem örülsz majd neki, de.... terhes vagyok. - mondtam ki anya szemébe. Felállt és azt hittem egy pofont fog adni, de nem. Leguggolt elém és könnyes szemmel nézett a szemembe.
- Készen állsz rá?? Ezt akarod? - kérdezte anya.
- Igen, ezt akarom. A babát akarom, Louis-val.- mondtam.
- Rendben, segítek mindenben. - mondta anya és megölelt.
- És szeretném ha Em hozzánk költözne.. - kérte anyát Louis.
- Jó,... legyen, de csak a baba miatt!! ÉS ha minden nap mehetek! -mondta anya mosolyogva.
- Ez természetes. - mosolygott Louis.
- És ha Lou is odaköltözik.- mondta anya. én csak ennek örültem, nagyon. Lou belement majd Becky nézett ránk érdekesen. Leültünk enni majd tv-zni de én inkább elmentem zuhanyozni. Folyattam a forró vizet percekig majd a törölközőt magam köré csavartam és a tükörbe néztem. Nagyon sápadt voltam és kicsit hányingerem is volt... Megijedtem, hogy a babával van valami. Kimentem és Louis ült az ágyon.
- Jól vagy? -kérdezte.
- Nem. - mondtam.
- Lou!! - kiabálta Louis mire mind a két testvérem bejött.
- Te szent kolbászos makaróni, szörnyen nézel ki! - mondta Josh.
- Mi a baj? - kérdezte Lou. válaszul csak rohantam a wc-re hányni. - Oké ez csak a terhesség jele. - mondta Lou. Nem vitatkoztam vele, csak kiöblögettem a számat majd felöltöztem végre. Befeküdtem az ágyba. Louis gyorsan lezuhanyzott és befeküdt mellém.
- Mi legyen a neve? - kérdezte Louis megsimítva az arcomat.
- Ha lány akkor legyen Emma. - mondtam.
- Ez tetszik, Emma. ÉS ha fiú? - kérdezte.
- Dylan!! - vágtuk rá egyszerre. Ezen csak elmosolyodtam majd elaludtam a férjem kajaiba.

Másnap korán kellett kelnünk mert egy közös interjú volt. Felöltöztünk, Louis segített kiválasztani mit vegyek föl, hogy ne látszódjon a hasam, nem nagyon kerekedett de már egy kicsit látszódott. Egy fekete ruhát vettem fel ami tökéletes volt egy fekete magassarkúval. Hosszú hajamat kiegyenesítettem és egy alapsminket kentem fel. A többiek megjöttek mivel egy dudaszóval jelezték ezt. Lementünk adtam egy puszit a többieknek majd beültünk  a kocsiba.
- Amúgy mi lesz a neve? - kérdezte Niall és a hasamra mutatott.
- Ha lány akkor Emma ha fiú akkor Dylan. - mondta Louis csillogó szemekkel. Olyan jó, hogy boldoggá tudom tenni.
- Juj, Emma az gyönyörű név! - fordult hirtelen hátra hozzánk Pezz.
- Igen. - mosolyogtam.
- Liam. Majd a doki ismerősödhöz aki vámpír, tudod... Majd oda elmegyünk?- kérdeztem.
- Persze, ez alap. - mosolygott. Végül megérkeztünk. Volt vagy 3000 rajongó csináltam velük képet és csupa jó dolgokat mondtak nekem amik nagyon jól estek. Végül bementünk és mondták, hogy 10 perc van kezdésig. Bementünk elfoglalni a helyünket majd kezdődött is a műsor.
- Üdvözlöm kedves vendégeinket és nézőinket! Mai sztárvendégeink a One Direction és barátnőik akik nem annyira közömbös lányok. Danielle Peazer a brit x-factor egyik táncosa, Perrie Edwards a Little Mix egyik tagja, Skyler Omn a híres énekes-színésznő és Emily Backer énekes/színésznő. Üdvözöllek titeket, és örülök, hogy elfogadtátok a meghívást. Harry, Taylor-t merre hagytad? -kérdezte Sam.
- Szakítottunk. - mondta ki Hazz.
- Ó! Szabad tudnunk, hogy miért? - kérdezte.
- Egyszerűen nem ment a dolog. - mondta Harry.
- Értem.. És Louis, Emily mesélnétek a rajongóitok által leírt "álom esküvőtökről"? -kérdezte Sam.
Ezen kicsit csodálkoztam.
- Ez aranyos -nevettem

- Akkor meséld el a te szemszögedből Emily, a csajok mindig jobban átlátják ezeket. - mondta Sam.
- Az utolsó 2-3 hétben kezdtünk el készülődni annyira rohant az idő. Kapkodva rendeltünk meg mindent és vásároltuk meg a ruhákat. De végül minden gyönyörű lett, jobb mint amilyenre vágytam. Úgy képzeld el, hogy mindenhol órás fehér rózsa csokrok amibe 1000 szál volt, kicsit régies helyszín de gyönyörű tiffany kék hozzáteszem a kedvenc színem mindenhol pompázott és a fehér és fekete színek is részt vettek és a helyet Louis-ra bíztam és minden csodálatos lett, a torta nagyon finom volt és mondhatni mindenki jól érezte amgát, igaz Niall és Harry? - erősen célozgattam rájuk.
- Szóval a két srác átlépett egy határon? - kérdezte.
- Ne forgasd ki a szavaimat, nem szeretem. Egyszerűen csak jól érezték magukat. - mondtam.
- Elnézést, és a gyűrű??- kérdezte.
- A gyűrű, csodálatos és tökéletes. Louis nagymamáé volt ami nagyon sokat jelent nekem, mindig leveszem fürdésnél és mosogatásnál nehogy lemenjen a lefolyón ha véletlen lecsúszna az ujjamról. - mondtam.
- Louis-t ahogy látom bólogatni egyet ért mindennel. - nevetett Sam.
- Pontosan . - mosolygott.
- Skyler, az új filmetek Emily-vel. Egyszerűen tökéletes és fiúk a ti filmetek is nagyon jó lett. Egyik legnagyobb bevitelű film az egész országban. Sokat dolgoztatok vele? - kérdezte.
- Rengeteg munka volt benne és a legnehezebb talán az volt, hogy nem nevethettük el az egészet Emily-vel minden hülyeségen nevettünk addig ameddig kiakartak rakni minket a forgatásról. Végül sikerült normálisan forgatni. - nevetett Sky. - Hűha lányok! Ilyen nehéz veletek?? Niall.. Hamár Skyler-nél tartunk.. Milyen a kapcsolatotok?-kérdezte Sam. - Ha Skyler nem mondja el nekem aznap este, hogy mit érez irántam akkor nekem nem lett volna merszem elmondani neki , hogy mit érzek.-mondta. - Dehogy nem!! Emily intézkedett volna!!!-mondta Sky. - Engem ne kavarj bele.- nevettem bár újra hányingerem lett megint. - Ezt hogy érted Skyler??. -kérdezte Sky. - Engem is Em nyagatott, es végül beparancsolt Nialler szobájába, hogy mondjam el.- mosolygott Sky. - Danielle a ti kapcsolatotok???- kérdezte. - Nagyon boldogok vagyunk, minden a legnagyobb rendben!- mosolygott Dani. - Viszont most fog kezdődni az X-Factor mi lesz? Egyszer már szakítottatok e miatt.- Sam. - De most olyan eros a kapcsolatunk, hogy nem lesz semmi baj.-mondta Liam. - Zayn átadom a szót!- mondta Sam. Mindenki értetlenül nézett. Zayn csak letérdelt Pezz elé és elő vett egy gyűrűt. - Perrie Louise Edwards. Hozzám jönnél feleségül??- kérdezte Zayn. - Úr Isten.. Igen igen igen igen!!!-mondta könnyes szemmel. Ez olyan aranyos!! - Hát szép kis műsor volt! Gratulálok nektek! Sziasztok- köszönt Sam. Gratuláltunk Perrie-éknek majd rohantam a wc-re.. Tudtam Lou-nak nem volt ilyen. Most vért iy hánytam. Ez nem tetszik. Ekkor volt egy látomásom. Mesii~

Part 27. Kismama tesó

*Louis szemszöge*


-Na? - kérdeztem. Én nagyon örülnék egy kisbabának, de azt belátom, hogy még kicsit korai.
-Gratulálok, vagy sajnálom vagy nem is tudom mit mondjak. - fordult Sky felé könnyes szemmel.
-Ezt hogy érted? Negatív lett. - mutatta meg Skyler a tesztet.
-Nekem is. - követte példáját szerelmem.
-De..akkor.. most mi van? - értetlenkedtem.
-Egyikünk se terhes. - örültem meg. - De akkor mégis kit láttam?
Mindenki értetlenül bámult maga elé.
***
Teltek a napok, hetek, hónapok. A lányok filmje hatalmas sikert aratott minden országban. Belevetettük magunkat a munkába, Em is dolgozik az új dalain, Sky szintúgy, és a fiúkkal mi sem húzzuk az időt. Épp a kanapén ülünk és nézzük a TV-t. Harry és Tay rontott be az ajtón boldogan.
-Áááááá!!!! - sikított Taylor.
-Mi történt gyerekek? - kérdezte Em. Tay kifújta magát és belekezdett.
-Terhes vagyok! - sikította el magát, mire az összes lány felpattant és együtt sikítottak és ugráltak.
-Apa leszek. - mondta a hír hatása alatt Harry.
-Gratulálok! - mentem oda hozzá mosolyogva, majd lepacsiztunk és megöleltük egymást.
-És ezt az ajándékotoknak köszönhetjük. - súgta még oda, mire perverzen elmosolyodtam.
Mindenki gratulált a két szerencsésnek, a nap hátralévő részében pedig a lányok már tervezgetni kezdték a baba nevét, szobáját és ruháit, mi pedig a srácokkal "koccintottunk" a sikeres gyermekáldásra.


*Emily szemszöge*


Egész este nagy lázasan találgattuk a neveket.
-Neked nagyon tetszik a Sandy név. - mondta Taylor.
-És ha fiú lesz? - kérdeztem.
-Azon még nem gondolkodtam. - mondta.
-Nekem az egyik kedvenc fiú nevem a Stephen. Olyan szép. - olvadozott Pezz, amin jót nevetünk.
-Azért az apukának is hagyjuk egy kis beleszólási jogot. - nevetett barátnőnk. - Bár ma már nem igen fog tudni felelős döntést hozni. - mondta miközben a félrészeg Harry-t nézte.
-Louis William Tomlinson! Gyere csak ide! - parancsoltam kedvesemre, aki szintén nem tűnt már szomjasnak. Közelhajolt hozzám, és csak ennyit mondott:
-Nyugi, nem vagyok részeg. Bírom a piát. - majd kacsintott egyet és visszament. Csak mosolyogva megráztam a fejem, és a lányokkal tovább folytattuk a beszélgetést.
Teljesen felpörögve próbáltam később elaludni. Másnap a fiúk a szobáikban nyomták az ágyat, Liam és Louis kivételével. Így ők el tudtak vinni minket a plázába, hogy babacuccokat nézzünk. Bár még a baba nemét se tudjuk, de már a ruhákat nézegettük. Vettünk pár olyan cuccot, amit fiú és lány is viselhet, emellett vettünk kiságyat és pelenkázó asztalt is. Még jó, hogy Lou már egyszer túlesett ezen, így ő mindenben tud majd segíteni Tay-nek. Hazamentünk, ahol már vártak ránk a többiek.
-Sziasztok! Na mit vettetek? - kérdezte Harry, és adott egy csókot Tay-nek.
-Csak néhány apróságot. - válaszolt.
-Hova tegyem a kiságyat? - toppant be Louis az ajtón.
-Apróság? - folytatta Harry.
-Csak nagyon szükséges dolgokat vettünk. Azért egy pelenkázó asztalon könnyebb dolgod lesz majd a kicsivel. - kacsintott Tay és felment az emeletre.
Nemsokára mindenki követte példáját. Lezuhanyoztam, majd bebújtam az ágyba, és vártam, hogy Louis is végezzen.
-Gyere picinyem. - mosolyogtam és megütögettem az ágyat magam mellett.
-Picinyem mi? - nevetett szerelmem és beugrott mellém.
-Mi tetszik ennyire? - kérdezte.
-Rajtad kívül? Nem tudom, mire gondolsz? -kérdeztem.
-Az előbb csak néztél magad elé, és mosolyogtál. - mondta.
-Annyira fel vagyok pörögve, és annyira örülök Tay-nek és Harry- nek. - mosolyogtam.
-Ne is mondd. Ha ez a baba most nem jött volna össze, lehet, hogy a kapcsolatuknak is vége. Hátha most már Harry is tanul egy kis felelősséget. - mondta Lou. Nem gondoltam, hogy ekkora gond volt közöttük.
-Baba lázban égek. Mintha a saját gyerekemről lenne szó. - mosolyogtam. - Már egyáltalán nem bánnám, ha nekünk is összejönne. - vallottam be.
-Hát..megoldhatjuk. - nézett perverzen.
-De nem ma. Jó éjt! - nevettem.
Durcizva mellém feküdt, és végül sikerült elaludnunk.
Újabb hét telt el, és egyre izgatottabb lett mindenki. A kisbaba neme is kiderült, és mivel lány lesz, a neve is véglegesen eldőlt. Harrynek sem volt kifogása a Sandy név ellen, így már ezen sem kell tovább agyalni.
Zavartan ültem egyedül a kanapén, amikor Sky jelent meg, aki rögtön észrevette, hogy nincs minden rendben körülöttem.
-Gyere, mesélj! - jött oda hozzám, és azonnal felhúzott a szobájába. - Na mondd! Látom, hogy van valami.
-Hát, ugye mondtam, hogy még nem igazán szeretnék kisbabát. De most, hogy látom Tay hasát növekedni, én is egyre izgatottabb vagyok, mintha csak rólam lenne szó. - kezdtem.
-Mire akarsz kilyukadni? - kérdezte barátnőm értetlenkedve.
-Már 2 hete késik... - fejeztem be mondanivalóm.
-Te.Jó.Ég... - esett le Sky álla. Ennél többet nem tudott mondani. - És..örülnél neki?
-Igen. - mosolyogtam. - Teljesen beleéltem magam az egész baba dologba.
-Csináltál már tesztet? - kérdezte.
-Nem, de... - mondtam és előhúztam egyet a zsebemből. - Épp most terveztem.
-Futááss!! - küldött be a fürdőbe izgatottan.
Bementem, megcsináltam a tesztet, és nem tudom miért, de félve mentem ki Sky-hoz.
-Na? - csillant fel a szeme.
-Még nem néztem meg. - remegtem.
-1..2...3 - mondta Sky, és 3-ra megfordítottam a tesztet.

-Áááááá!!!! - sikított Sky és megölelt. Én csak folyamatosan azt a két csíkot néztem, és nem tudtam elhinni. Hát tényleg...terhes lennék?! Egyre több örömkönny gyűlt a szemembe, és nem tudtam megállítani őket.
Sky lehúzott a többiekhez, akik értetlenül néztek sikítozó barátnőmre és rám, a könnyes szemeimmel.
-Mi történt? Minden rendben? - kérdezte Louis aggódva. - És mi az ott a kezedben?
Csillogó szemekkel néztem rá, mikor megnézte a tesztet. Hirtelen neki is könnyek gyűltek a szemébe és nagyon szorosan megölelt.
-Mi történt??? - kérdezte kiabálva Pezz.
Odajött hozzánk és kivette a tesztet a kezemből, majd ő is elsikította magát.
-Em terhes!!!! - sikított és ugrálva megölelték egymást Sky-al.
-Ez komoly? - kérdezte Lou.
-Igen, de kérlek ne haragudj egyikünkre se. Nagyon örülünk, hogy megtörtént, és remélem segíteni fogsz nekem mindenben. - mondtam, miközben odamentem hozzá. Erre Lou megölelt, és hallottam, ahogy a következőket suttogja nekem:
-Nagyon örülök nektek.
Mindenki gratulált, majd a legvégén következett Tay.
-Kismama tesóóó!!!- sikítottunk.
-Kispapa tesóóó!!! - tette ugyanezt Hazz és Louis is, amin mindenki nevetni kezdett.
-Holnap neked is elmegyünk vásárolniiii. - pörgött fel még jobban Taylor.
-Hohóóó megint ünnepelni kell!!! - örült meg Harry és már bontotta is az első üveg vodkát.
-Szívecském. - szólt oda Tay.
-Nyugi, nem viszem túlzásba. - küldött egy puszit Hazz, és már bele is ivott az üvegbe.
-Bekészítem az Aspirin-t az ágya mellé. - rázta a fejét Tay, majd nevetve felment a szobába.
Pár óra múlva felcipelték Hazz-t a szobába, majd mi is elvonultunk.
-Még mindig nem hiszem el. - mondta Louis.
-Hidd el én se. - mosolyogtam. - De azért örülsz?
-Most viccelsz? Persze, hogy örülök. - mondta, majd felkapott és megpörgetett.
Ezután boldogan de egyben nagyon izgatottan bújtunk be az ágyba és egymás karjai között aludtunk el.

Enii~

Part 26. Princess Protection Program

Bocsi, hogy rövid lett :ss

Emily szemszöge:


Az utolsó nap amikor itt vagyunk. Sokat vásárolgattunk, vagyis én. Épp a bőröndbe pakoltunk úgy ahogy szoktuk.. Dobáltuk egymást a ruhákkal és nevettünk amikor egy pillanat kép játszódott le előttem, vagyis egy újabb jövőbe látás azaz ez a vámpírdolog. Teljesen lefagytam.
- Em. Minden rendben? - jött oda hozzám Louis.
- Mi??? Igen... - mondtam és csöndben pakoltam tovább. De kinek lehet?? nem értek semmit.
- Mit láttál kicsim. - ölelt meg hátulról Louis és elkezdte puszilgatni a nyakamat.
- Egy babát... - mondtam ki határozottan majd tovább hajtogattam. Louis elengedett és leállította a kezeimet, hogy ne hajtogassam.
- Milyen baba?? kié? - kérdezte felhúzott szemöldökkel.
- Nem tudom.. A magzatot láttam nem a megszületett babát.. mondjuk az egész 9 hónap leforgott a szemem előtt mintha belülről részese lehettem volna a baba fejlődésének és fogalmam sincs, hogy ki milyen belülről.. - mondtam.
- Nem lehet, hogy... Te??? Mármint, hogy nem jött-e meg..?? - kérdezte Louis
- Nem vagyok terhes!! - mondtam ki bár magamnak nem tudtam beadni.. Féltem, hogy mi lesz ha én vagyok az!!!! De én nem akarok egy kisbabát.. Összepakoltunk mindent majd összekulcsolt kézzel hagytuk el a szobánkat amit imádtam. Lementünk az aulába ahol láttuk, hogy millió rajongó és csomó fotós vár minket.. Leadtuk a kulcsot és aláírtuk a papírokat majd testőr kíséretével próbáltunk a kocsihoz menni ami a reptérre visz minket. Ezek a rajongók nagyon durvák. AZ egyik szoba teraszáról ugrálnak lefele.
- Én félek... - mondtam Louis-nak aki még mindig a kezemet szorította.
- Megvédelek.- mondta és megpuszilta a fejemet. Sikeresen tudtunk beszállni az autóba, de már egyből csörgött a telefonom. A menedzsmentem volt... Elmondta , hogy folytatjuk az albumom utolsó negyedét és, hogy holnap lesz a premier ahova 5-re kell érkeznünk. A napokban megjelent Sky-tól a Skyscaper amit imádok és a rádióba is ez ment..
- Hé, szívem... megmutatod nekem azt a babás dolgot?? nyugtalanít. - mondta Louis. Örülök, hogy ő is így érez.. engem szét tép az, hogy nem tudok semmit.. Megfogtam a kezét majd mutattam is neki. Hosszú csend lett köztünk.

- Te örülnél a babának?? - kérdezte a Londoni reptéren addig egymáshoz sem szóltunk.
- Nem.. - mondtam az igazat. Kicsit szomorú lett és ahogy láttam a szeme megtelt könnyel.
- Figyelj. Nagyon szeretlek, ha nem így lenne akkor nem mennék hozzád! Viszont.. Most kezdtem el újra a karrieremet és neked is ott van mindez. Szeretem ezt csinálni és így minden jó. Idővel szeretnék gyereket tőled. Csak még nem most. - mondtam neki majd megcsókoltam. Idő közben a csomagjainkat is megkaptuk majd a nagy tömegen keresztül megláttam Josh-t aki a kocsijának dőlve röhögött rajtunk. Mikor kiértünk a tömegből meg akart ölelni, de elkerültem és sikerült Louis-t jól megölelgetnie. Ezen röhögtem egy nagyot majd bepattantam az anyós ülésre. Louis duzzogva ült egyedül hátul, Josh nem szólt semmit én meg az ablakon bambultam kifelé. Hamar megérkeztünk és én csak kipattantam az ajtóból és sietve mentem be a házba, hogy jól magamhoz ölelhessem barátnőimet. Meg is tettem. Bátyám és a férjem nehezen hordták be a cuccokat de nem is érdekelt annyira.
- Na mi van.. Mrs. Tomlinson meg is unta Mr. Tomlinson törődését? - kérdezte viccesen Skyler.
- Imádom, hogy törődik velem. - bújtam oda a férjemhez..
- Szeretlek. - mondta és megpuszilt a fejem tetejét.
- Viszont... Valamit sürgősen meg kell beszélnünk.. - mondtam.
- valami baj van? -kérdezte Pezz.
- Nem tudom, hogy ez mekkora bajnak tűnik.... De ma reggel volt egy látomásom... és egy baba volt... egy magzat és leforgott előttem ahogy növekszik. De nem tudom, hogy kié. - mondtam.
- Mi már egy ideje nem voltunk Harry-vel úgy együtt.. - mondta Taylor őszintén.. Vannak gondjaik és ez baj.
- Most jött meg! - mondta Pezz.
- Én meg fogamzásgátlót szedek, biztos, hogy nem. - mondta Danielle.
- Skyler?? - kérdeztem tőle.
- Nem tudom... És mi van veled?? - kérdezte.
- Nem tudom.. - mondtam könnyes szemmel. Egyre jobban féltem.
- És te Lou? - kérdezte Danielle.
- Lux itt van és mivel senki sem hajlandó vigyázni rá és este vele lenni ezért Tom-mal mi is régen voltunk együtt. - mondta panaszkodva nővérem.
- nekem nincs barátnőm! - tette fela  kezét Josh védekezően.
- Anya is azt mondta, hogy bezárt a bazár.... De akkor ki??? - kérdeztem kicsit nyavalyogva.
- Gyere beszélgessünk kicsit.. - húzott fel nővérem. Egyik kezébe Lux-ot tartotta másikkal meg húzott engem. Louis szobájába mentünk fel.- Ugye nem vagy terhes?? - kérdezte mérgesen.
- Nem!!! vagyis nem tudom... késik, de ez gyakran megesik.! - mondtam könnyes szemmel.
- Figyelj.. Akármi lesz én melletted leszek és büszke leszek rád, mindig! - mondta Louis és adott egy puszit majd félig magához húzott. Tom bejött és elvitte Lux-ot és ezt csak egy apró mosollyal köszöntem meg míg nővérem egy csókkal. Én csak Lou féltő karjaiba borultam és sírtam.
- Nem akarok gyereket, csak tönkretenne mindent! - sírtam. - Szeretem nagyon Louis, hisz a férjem, de egy gyereket még nem akarok. nem állok rá készen, de azt sem akarom, hogy Skylernek legyen..Elgyengülne..- mondtam miközben letöröltem a könnyeimet.
- Akkor most szépen lemegyünk a  többiekhez elmeséltek mindent Olaszországról. - mosolygott Louis majd átkarolva mentünk le. Odamentem és megcsókoltam Louis-t. Leültünk a kanapéra de egyből eszembe jutottak az ajándékok. Fogtam a 11 szatyrot és az asztalra raktam.
- Van egy kis ajándékunk a számotokra. - mosolyogtam.
- Jujj Harry-nek én hagy adjam oda - nyavalygott Louis. Csak odaadtam neki azt a szatyrot. Harry egyből elővette és nagyon örült az ajándéknak.
- Ez egy.....
- Egy sexkör... Csak megpörgetitek azt a bigyót és ahol meg áll olyan pózba fogjátok! Ja és 5doboz különféle ízesítésű gumi. - kacsintottam.
- Ez szupeeer! - kiáltotta el magát és már fel is akarta húzni Taylort. Én csak odaadtam szerencsétlen lánynak a szatyrát.
- Skyler ez a tiéd! - mondtam neki mosolyogva.
- Ez... Óóó!! Együtt megyünk!!! - mondta mosolyogva. Egy album tele tetoválásokkal. Perrie ruhákat kapott, Danielle a kedvenc parfümje új illatát, Lou babaruhákat és neki is pár smink cuccot. Liam egy toy story játékokat, Niall egy kis olasz pizza-t, Zayn egy nevével ellátott tükröt és a legjobb márkájú hajzselét. Josh pedig egy dobverőt amit a példaképe írt alá neki. Jót eltévéztünk majd nagy kétségbeesések közbe nem tudtuk, hogy mit vegyünk fel holnap. Ezért az össze lány hazament kivéve Taylor-t, hogy kikészítsük mit vegyünk fel. Louis ragaszkodott hozzá, hogy hozzánk jöjjön át. Lou és Josh is beleegyezett. Tom és Lou, Lux-ot segítették járni, Josh telefonozott, gondolom valami csajjal és mi csendben sétáltunk Louis-al kézen fogva. Rádőltem a karjára és a gyűrűmet nézegettem és mosolyogtam. Lassan hazaértünk és ebbe a repülgetésbe és utazásba nagyon elfáradtam. Beértünk és anya jól megölelgetett.. persze apa már megint utazott.
- Matty? - kérdeztem anyát.
- Egyik barátjánál van. - mondta anya.
- Értem.. Figyelj, neked is hoztam ám valamit.. - mosolyogtam anyára. Rá költöttem a legtöbbet az biztos!!
- Kicsim... Nem kellett volna ennyit költened.. - mondta anya könnyes szemmel és megölelt.
- Szeretném ha ezt a ruhát holnap felvennéd, és hogy ez a nyaklánc legyen rajtad. - mosolyogtam rá. Egy sötétkék gyönyörű ruhát kapott aminek ilyen ezüstös furcsa mintája volt, de olyan anyás volt meg egy swarovski füllbe valót és nyakláncot. Meg egy parfümöt. Anya még egyszer megölelt és megpuszilt.
- Ezt add oda Becky-nek ha lejön. neki hoztam. - mondtam anyának majd egy puszi után felmentünk a szobámba.

Nagy a tömeg, sok a fotós. Ezt már megszoktam. Mindenki gyönyörű és mindenki akart közös képet. Skyler kezdett nagyon magára gyanakodni, nem jött meg neki és most is rosszul lett és elkezdett könnyezni. Csak megöleltem, hogy senki ne lássa.
- Szeretlek. - mondtam neki

- Mi lesz ebből? - kérdezte.
- Ha lehetne, én átvállalnám tőled, mert tudom te sokkal jobban nem akarod.. - mondtam neki még mindig ölelve. Elváltunk az ölelésünkből és csak mosolyogva pózoltunk. Odahívtuk magunk mellé Louis-t és Niall-t. Velük és fényképezkedtünk. Sokan kérdeztek az esküvőről. én csak annyit feleltem, hogy "Minden csodálatos volt" Louis meg csak, hogy lesz egy interjúnk pár nap múlva ahol mindenről beszámolunk amit a rajongók is tudhatnak. Anyával is nagyon sok képet csináltak. Végül beültünk a moziterembe. Elindult a film. Mindenki élvezte ahogy elnéztük. Végén mindenkinek tetszett.
- Mintha nem is ti lettetek volna. -mosolygott anya. Nem tudom mi lesz ez után. Elmentünk az after party-ra, de nekem semmi kedvem nem volt majdnem összeestem olyan fáradt voltam. Danielle megvette a terhességi tesztet és kiderül, hogy ki terhes... Az agyamon átfutott, hogy mi lesz ennek a vége.... Skyler-el megcsináltuk a tesztet, de egyikünk se merte megnézni..

- Na?? - kérdezte Louis. Én csak felnéztem rá könnyes szemmel.....

Mesii~