-Hirtelen felriadtam, mivel egy elég értelmetlen rémálmom volt.
****
-Értem. Szupi. Figyelj csak. Nem akarsz ma eljönni velünk a fiúkhoz? Tudod, akiknél dolgozunk. Szívesen megismernének. - kezdtem bele.
-De szívesen. Már úgyis kíváncsi vagyok rájuk, hogy miért olyan jók, hogy folyton velük vagytok.
****
-Mikor megláttam Liam-et egy kicsit furcsa érzésem volt, mert elég ismerős volt az arca.
****
-Amikor újra megláttam Emily-t, nem tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek. Jó volt látni, hogy jól van, de tudtam, hogy nem közeledhetek felé úgy. És ez elszomorított.
****
--Tökéletes. - mondtam a szemébe nézve. Már készültem volna, hogy megcsókoljam, de szerencsére észbe kaptam, mielőtt mozdultam volna. Nehéz lesz az biztos. De megéri.
Emily szemszöge:
Olyan érzésem volt mint ha Louis akart volna valamit. Végül elhessegettem ezt az érzés és elindultunk haza.
- Jó volt ez a nap.- mondta Louis és adott nekem egy puszit amin megmosolyogtam.
Olyan 2 hónap múlva kijelenthettem, hogy Louis a legjobb barátom. Ma is épp sütögetünk a medence mellett, csak az a fura, hogy az álmomba is az volt 2 hónapja, hogy a kertben veszek össze valakivel.
- Na lányok! Irány felvenni fürdőrucit! - mondta Niall összecsapva a tenyerét. Na igen...
- É-Én... nem veszek fel fürdőruhát. - mondtam lehajtott fejjel mivel a combom is tiszta heges meg a kezem is, bár a kezemet alapozóval meg ilyenekkel elrejtem.
- Miért? - kérdezte Dani.
- De komolyan... - húzta a száját Harry.
- Akármit mondtok Én nem fogok fürdőruhát felvenni!!! - mondtam ki hangosan. A többiek végre beletörődtek a sorsukba majd Louis jött be egy szőke csajjal miközben összekulcsolták a kezüket.
- Srácok! Ő itt Ashley! Sorban: Liam, Danielle, Zayn, Perrie, Taylor, Harry, Niall, Lou, Tom, Josh és a legjobb barátom: Emily. - mondta Louis.
Én csak integettem és berohantam a házba. Hirtelen hányingerem lett és rám jött a sírás, valamit érzek.. valamit ami nagyon fáj!! Leültem a konyha hideg csempéire és sírtam. Egyáltalán nem értem magam. Pár perc múlva Josh rohant be hozzám.
- Hé Em... Mi történt? - kérdezte Josh leguggolva mellém.
- Ne-Nem tudom. - sírtam tovább.
- De valami biztos van.. - mondta.
- Érzek valamit itt bent, de nem tudom mi ez.. - szipogtam.
- Körül írnád ezeket az érzéseket? - kérdezte Josh.
- Amikor megláttam Louis mellett azt a lányt, gombóc akadt a torkomba, ez a lány gyönyörű! És amikor mondta, hogy a barátnője nem éreztem dobbanni a szívemet és keserűséget éreztem.. - mondtam.
- Te szerelmes vagy Louis-ba.. - állapította meg bátyám.
- Dehogy! Ő a legjobb barátom! Nem érzek többet!! - mondtam. Bátyám sóhajtott egyet majd mellém ült.
- Na! gyere ide!! - mondta Josh és magához húzott. - Valld be magadnak... Szereted.. - mondta ő is nehezen.
- De én nem vagyok szerelmes!!! - kiabáltam kínomban.
- Hé!!! minden rendben van?? - sietett be Lou.
- Em szerelmes... - mondta Josh.
- Nem igaz Josh!! - szipogva.
- És kibe? - kérdezte Louis kis hatásszünet után.
- Louisba.. csak ő se meri bevallani magának.. - mondta Josh. Lou nem mondott semmit csak ki ment és engem is magával húzott.
- Elég a titkokból! - mondta Lou mire mindenki ide nézett. nem tudom honnan tudta a nővérem, hogy fürdőruha van rajtam a ruha alatt de levette rólam a felsőmet és a nadrágomat. - Ezért nem szeret fürdőruhában lenni! - mondta Lou.
- És miért sírt? - kérdezte Louis mire oda néztem és rám tört a sírás.
- Miért kellett ezt Lou??? Miért nem tudsz megérteni?? Gyűlölöm, hogy neked tökéletes életed van! A baba ott növekszik a hasadba, van aki úgy szeret! Én meg itt nyomorgok már 2 éve, hogy nem tudom milyen volt a gyerekkorom! - sírtam és bementem a házba, persze vittem a ruhámat is.
Lou szemszöge:
Amikor a húgom lekiabálta a fejemet nagyon rosszul éreztem magam.. Mivel a vámpír babák gyorsabban fejlődnek így már olyan mintha 8. hónap végénél vagyok.
- Kicsim, jól vagy? - kérdezte Tom.
- Minden rendben.. - mondtam kifújva a levegőt. - Viszont ezt nagyon elrontottam a húgomnál.. - mondtam szomorúan. 10 perc múlva Em is kijött.
- Lou... sajnálom. - mondta összefonva a karjait.
- Semmi baj húgi. - mosolyogtam de egyre rosszabbak lettek a fájásaim.
- Én ezt nem veszem be!! - mondta Perrie és odament a húgomhoz és megfogta a kezét.
- Már megint Emily?? - kérdezte Louis is miközben odament.
- Miért? - kérdezte Zayn de húgom nem válaszolt.... Végül hagytuk a témát, ezt is elfogja majd mondani.
- Hát... Nekem meg van egy bejelenteni valóm. - mondta Dani mosolyogva.
- Hallgatunk. - mondtuk egyszerre és Louis barátnője elment így Louis a hintaágyba ölelte a húgomat.. Mint akkor....
- Hát.... Babát várok én is. - pirult el Dani
- Gratulálunk! - mondtuk kórusban.
- Én... Apa.. Apa leszek... Basszus!! APA LESZEK!!! - mondta a végét kiabálva Liam könnyes szemmel.
- De jóó!! - mondtam mosolyogva.
- Hé emberek.. elhoztam Skylert ha nem baj.. Tudjátok, már volt itt. - mosolygott öcsém.
- Skyler!!! - ugrott egyből Niall.
- Szia Niall. - mosolygott a lány és megölelte az ír fiút.
- Skyler... Skyler...SKYLER!!! - kiabálta a végét Emily.
- Szia Emily. - mosolygott szomorúan a lány.
- Skyler.. annyira sajnálom! Én nagyon! Kérlek, ne haragudj rám! Émlekszem mindenre!!!! - sírt Em Skyler nyakába.
- Te.. komolyan? - kérdezte Sky.
- Igen!! - mondta Em..
- Akkor.. Mikor születtem?
- 1994. Október 9. - felelte Em.
- Mi a teljes nevem?
- Skyler Marzia Bella Domn. - mondta Em.
- Te tényleg.. - örült meg Sky és egymás nyakába borultak.
- Öm.. örülök lányok, de.... - nem bírtam beszélni a fájdalomtól.
- Úristen!! kezdődik!!! - esett pánikba Tom.
- Kocsiba! - mondta Liam. 2 kocsival mentünk és Niall, Skyler, Harry, Taylor, Zayn és Perrie otthon maradtak.
Emily szemszöge:
30 perc múlva Lou már a szülő szobában volt. Tom össze-vissza mászkált, Josh felhívta anyuékat, én meg Louis vállán pihentem, igen talán tényleg szeretem. Körülbelül 45 perc múlva ébresztett fel Louis.
- Hé Em.. Megszületett. - mondta Louis és adott egy puszit a hajamba.
- Mi??? Nagynéni lettem! - ugortam fel hirtelen.
- Jól van újdonsült nagynéni nyugodj le! - húzott az ölébe Louis és belefúrta a fejét a nyakamba. Én csak Josh-ra néztem könnyes szemmel majd Danira és Liam-re akik csak mosolyogtak nem tudom miért. Anya és Apa jöttek hozzánk. Én lassan kimásztam Louis öléből és anya nyakába borultam majd apának.
- Na? Minden rendben volt? - kérdezte apa.
- Még nem jött ki senki. - mondta Josh.
- Kislááány!! - jött ki Tom ugrándozva.
- Gratulálok! - mentem oda Tom-hoz.
- Köszi Nagynéni. - mosolygott Tom.
- Öm... Én nagyon fáradt vagyok... - mondtam.
- Louis.. hazavinnéd? - kérdezte Josh.
- Persze. Ti is jöttök Dani? - kérdezte Louis.
- Igen. - mondták egyszerre. Danival hátul ültünk, Liam vezetett és Louis az anyósülésen ült.
- Em. ma itt alszol? - kérdezte Louis.
- Öm.... Aha.. - válaszoltam bizonytalanul.
Louis szemszöge:
Én azt hiszem hibát követtem el....
- Liam....
- Mondd. - mondta Liam a kórházban miközben Em aludt.
- Én szeretem és akarom. - mondtam.
- Megfogadtad! - mondta Dani felhúzott szemöldökkel.
- Tudom, de nem bírom.. - hajtottam le a fejem.
- Hidd el... beléd szeretett..- mondta Josh nekem.
Emily szemszöge:
-Öm mit csinálsz?- kérdezte Louis.
- Hát megágyazok a kanapéra. - mondtam értetlenül.
- Dehogy alszol a kanapén! - mondta Louis és magával húzott. - Akarsz fürödni? - kérdezte tőlem.
- Igen. - mosolyogtam majd elmentem fürödni. 20 perc múlva ki is értem Louis pólójában ami a combomig ér.
- Aranyos. - mosolygott az édes ellenállhatatlan mosolyával.
- Köszi, azon gondolkozom, hogy megtartom. - mosolyogtam.
- Olyan gyönyörű vagy. - mondta halkan Louis és közeledett felém. Nekem ezek az úgynevezett pillangók feléledtek és a szívem gyorsabban vert. Én tényleg beleszerettem ebbe a fiúba. Engedtem, hogy megcsókoljon. Csak pár percig tartott, de számomra mintha örökké lett volna.
- Ez..... - nem tudtam mit mondani rá. Ő sem mondott mást csak kaptam egy csókot és befeküdt az ágyba. Én is bekászálódtam. 2 óra telhetett el mióta megcsókolt és azóta nem tudok aludni. Hirtelen dörgött az ég és egy kis sikolyt hagyott el a szám amivel sikerült felébreszteni Louis-t.
- Hé! Minden rendben van? - karolta át Louis a hasamat.
- Igen... - mondtam mire megint egy nagyot dörgött mire én összerezzentem és elbújtam a takaróm alá. Talán kislányos vagyok, de nem érdekel.
- Em.. gyere ki a takaró alól. - mondta Louis mire lassan előbújtam és Ő nevetett. - Na gyere! - mondta és magához húzott. - Megvédelek... mindentől! Ígérem! - mondta és egy puszit nyomott az arcomra.
Pár nap múlva, Lou-t hazaengedték a kórházból a kicsi Lux-al. Nagyon imádom ezt a kislányt! Ma épp piknikezni mentünk a családdal.
- És nehéz volt megszülni? Fájt?- kérdeztem nővéremet.
- Igen és igen. De mint látod túl éltem. - mondta mosolyogva Lou.
- Jó, tudom!! - nevettem.
- A büszke nagynéni! - mosolygott anya. Annyira jó így összeülni.
"Emily_Backer: Íme az én kis Unokahúgicám! Nagyon szeretem és büszke vagyok a Nővéremre is! Üdv. a családban Baby Lux!!! :)) <3"
*Este a fiúknál*
- Akkor játszunk mersz vagy vetkőzöl-t!! - mondta Niall pimaszul.
- Aham.... - mondtam megforgatva a szemeimet.
- Akkor én kezdek! - mondta Zayn és megpörgette az üveget ami Skylernél állt meg.
- Akkor Sky... Csókold meg azt a fiút aki tetszik neked! - mondta Zayn.
- Ezt muszáj? - kérdezte barátnőm pirulva.
- Ha nem csinálod vetkőzni fogsz! - kacsintott barátnőmre Niall mire teljesen elpirult.
- Skyler!!! nem voltál te ilyen nyám-nyila!!! Nem tudom, hogy ki csi.....
- Emily!!!! - fogta be a számat a barátnőm majd odament a szőke ír fiúhoz és szenvedélyesen megcsókolt.
- Nyaaj, de cukik lennének! - mosolyogtam.
- Én jövök!! - mondta bátyám. - Louis.. menj oda a húgomhoz és mondj OLYAN dolgokat neki amíg el nem pirul, mi mondjuk ha már elpirult. - folytatta Josh.
- Mi?? nem!!! - mondtam egyből.
- Ha nem engeded mind a ketten vetkőzni fogtok. - mondta perverzül Perrie barátnőm. Persze ezen Tom és Lou nevettek. Végül belementem és felálltam. Louis először átkarolta a derekamat majd elkezdte mondani a szavakat. Végül kiderült, hogy már akkor elpirultam amikor hozzámért és csak szivattak.
- Na! És milyen kis mocskos dolgokat mondtál neki Louis? - kérdezte Harry.
- Az titok! - kacsintott. Persze semmi mocskos dolgot nem mondott..
Mesi~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése