Part 20. Irány Mullingar!

Skyler szemszöge:

- Én nem ezért akarom, hogy átváltoztass vámpírrá mert az olyan menő! Hanem mert szeretlek és én nem fogok kelleni 60 évesen neked!! - kiabáltam Niall-nek majd leviharoztam a nappaliba. Nagyon mérges voltam és csak sírtam.. Kicsapódott az ajtó, az én legjobb barátnőm szintén sírva, utána meg Marie.

- Skyler! te is?? - kérdezte Marie tőlem.

- Nem... sajnos.. de mi az, hogy én is?? Emily is? - kérdeztem. Mire Emily bólintott.

- Louis!! Anya nem haragszik! Csak arra kért, hogy vigyázzunk és ne változzunk. - örült meg Em.

- persze!! Bezzeg őt átváltoztathatja Louis engem meg nem vagy képes!!! Ők örökké együtt lesznek mi meg még 20 évig maximum!!! - kiabáltam újra. Niall megfogta mind a két karomat, kicsit, sőt nagyon erősen. 

- Nem érted, hogy nem akarom tönkre tenni az életedet? - kiabált Niall. Őszintén megijedtem.

- N-Niall ez fáj. - mondtam összeszorítva a szememet.

- Sky.. sajnálom.. én nem tudom..Skyler kérlek!! - mondta könnyes szemmel Niall. Én csak a karjaiba borultam és sírtam.

- Ilyet többet ne.. így is megijedtem nagyon. - mondtam.

- Hé fiúk... Nézhetem ahogy Emily-t tanítjátok? - kérdezte Marie félénken.

- Anya! Köszönöm, hogy így elfogadod. - mosolygott Emily.

- persze! De kérem ne mondja el Emily apukájának se senkinek. - kérte Louis.

- Na akkor szegezzük le!! Van 5 gyerekem és még mindig a toppon vagyok szóval nincs magázás, nem vagyok olyan öreg. - mondta viccesen anya.

- És reméljük, hogy az a gyár is bezárul! Nem bírok el még egy húggal, örülök, hogy Matt fiú lett. - nevetett Josh.

- Akkor indulunk?? - izgult Em. Végül egy erdő közepén voltunk.

- Vadássz! Niall kísér ismét, ő mindent megtanít neked, kivéve, hogy nem eszed meg visszafele. Csak arra az egy szagra gondolj!! - mondta Dani és barátnőm meg Niall már el is tűntek.

- Skyler.. nagy kérés lenne, ha kicsit megvágnád az ujjad? - kérdezte Liam.

- Nem, de miért? - kérdeztem.

- Emily-t össze fogja zavarni a vér szaga, de ezt csak úgy akarjuk, hogy mennyire tud ellenállni neki, és csak te vagy halandó meg Marie de tőle nem fogom megkérni. - mondta Liam.

- Hát oké... - mondtam, de kicsit féltem Emily-től most. De ő  a legjobb barátom, csak nem bánt. Találtam egy tüskés bokrot és megvágtam vele az ujjam. Pár másodperc alatt Emily előttem termedet.Louis ellökött onnan és Niall  kapott el. Emily-t is ellökte Louis, de megállt majd újra előttem volt. Niall felkapott és elmentünk onnan a kis rét másik felére.

- Emily!! Állj le!!! - kiabálta Louis, de Emily újra indulni akart, de Louis belé meresztette a fogait mire Em lenyugodott.

- Niall, ez mi volt? - kérdeztem. Ő még mindig a karjaiba tartott.

- Emily még nagyon új, nem tudja magát irányítani. Megérezte a véred és meg akarta enni.. De ez nem önmaga, ez egy másik Emily még.. Ha ügyes 1 hét után belejön az ön kontrollba, ne félj tőle. - mondta Niall és elállította a vérzésemet. Én egyből odarohantam Emily-hez.

- Sky ne haragudj nem tudom mi volt, kérlek! - mondta Em kétségbeesetten.

-Nem haragszom! - mondtam és magamhoz öleltem.

- Amúgy megöletem egy rókát. - ült nagy mosoly Em arcára amin mindenki nevetett.

- És akkor most jön a képesség? - kérdezte Taylor mire bólintottak a többiek.

- Danielle, átadom a  terepet. -mondta Louis.

- Na igen, a képesség.. Azért engem választottak mert ezzel nem öllek meg csak irányítalak. Magadnál leszel csak mindened irányítom.- mondta Dani. Em a szemébe nézett és máris irányította Emily-t.

- Ez ijesztő! - mondta Em és elindult az erdőbe majd megfordult és visszajött. 

- Akkor most csak csukd be a szemed és érezni fogod amit kell. koncentrálj. - mondta Dani. Em úgy is tette majd pár perc múlva hirtelen nyitotta ki a szemét.

- Mi volt? - kérdezte izgatottan Zayn.

- Az mit jelent, hogy egy szőke hajú lányt láttam fekete köpenybe vérvörös szemmel és, hogy jön. - mondta Em.

- Brittany. - mondta idegesen Louis.

- Ugyan az lenne mint eddig? - kérdezte Lou.

- Más nem is lehetne.. Brittany jön.. - mondta Josh.

- Anya!! Te itt maradsz velünk!! Sky te maradj Niall mellett! - mondta Lou.

- Mi történik?? - kérdeztem.

- Jön az Aido a vámpírtanács. - mondta Niall.

- Jobban örülnék, ha anyát mindenféleképpen elvinnétek! Josh kérlek!! - mondta Em. Josh már el is vitte Marie-t és ez a bizonyos Aido meg is jelent.

- Nos, Emily Backer. Gondoltam, hogy lesz még szerencsénk találkozni, mivel ez az ember nem bírta ki, megszegte a megállapodásunkat! - mondta a csaj akit Brittany-nak hívtak.

- Hagy bizonyítsak! - mondta Em.

- Bizonyítani akarsz... legyen.Mi ez.. egy ember van itt! Gyere elő! - mondta Brittany és Niall megfogta a kezemet és előrébb húzott.

- Te ki vagy? - kérdezte Brittany.

- Ő az én barátnőm! - mondta Niall.

- Rajtatok tartom a szemem! Most van nagyobb gond is! - mondta Brittany és eltűnt.

1 hónap múlva:

Emily szemszöge:

Niall és Skyler nagyon összeveszett, Sky valami olyasmit dadogott mindig, hogy vége. Ekkor lett egy látomásom.
- Szóval felakarod adni magadat? - kérdezte Brittany.
- Nincs értelme ennek, vedd el az erőmet! -mondta Niall.
- Ez esetben.. legyen is indok amiért meghalsz.. Pontban délkor a templomnál állj ki a napra, tudja meg mindenki mi vagy és ennyi. - mondta Brittany mire Niall bólintott.
Egyből elmentem otthonról és az 1D házba mentem vámpírsebességgel mert fontos.
- Niall! - kiabáltam.
- Mi se találjuk! -jöttek le a többiek.
- Én tudom hol van. Láttam!! - mondtam.
- Hol?? Mondjad!! - mondta Skyler.
- Írország, Mullingar! Meg akar halni, beszélt Brittany-val aki persze belement és azt mondta, hogy  délben álljon ki a templomhoz és fedje fel magát ez után Brittany indokkal öli meg. - hadartam el remegő hangon.
- Már csak 3 és fél óránk van akkor. - mondta Liam.
- Mi majd elmegyünk Skyler-rel! Ülj a kocsiba!  - mondtam barátnőmnek aki itt sem volt.
- De te nem tudsz vezetni! - mondta Lou
- Nektek próbátok van Josh otthon Matt-re vigyázz te pedig Lux-al vagy! Csak nem lehet olyan nehéz! MEg mindig meglestem ahogy Louis vezetett.
- Em! Vigyázz magadra, kérlek. - adott egy csókot Louis. Beültem a kocsiba és nem is gondoltam, hogy ilyen könnyű kocsit vezetni. Már 3 órája mentünk.
- Nyomd a gázt Emily kérlek!! Már csak fél óránk van!  - mondta Sky.
- Ennél jobban nem tudok menni. - mondtam már én is idegesen. Beértünk a városba.- Melyik templom? - kérdeztem.
- A református!! Niall református! - mondta Skyler és én egyből vettem egy nagy fordulatot és visszafele mentem, mert az nem erre van. Erre pont jöttek a rendőrök.
- Menj, keresd meg! Siess!! alig 5 perced van! - mondtam és Skyler már futott is. A rendőrök megbüntettek pénzel amit egyből kifizettem majd én is mentem Sky után. Már 3 perce eltelt egész, remélem sikerült. Mikor odaértem Brittany egyik kis cselédje jött értük.
- Minden oké? - kérdeztem a szerelmes pártól. Ők csak bólintottak majd mentünk Dave után. Mikor beértünk az egész vámpírtanács ott ült.
- Nem rendelkezek a kérésemmel. -. mondta Niall.
- Csak, hogy ez nem így megy!! Treffo! - mondta Brittany és elindult Niall felé a másik nagy ember meg felém.  engem egyből elkapott és összeszorította a kezeimet ami nagyon fájt. Niall-t majdnem megölte Brittany amikor Sky közbeszólt.
- Ne! Kérlek ne!! Könyörgök!! Ölj meg inkább engem, csak ne őt! - mondta Sky.
- Feláldoznád az életedet a magunk fajtáért? - kérdezte Brittany majd elindult Sky felé és bele akart nézni az elméibe, de nem tudott majdnem nekiugrott de Niall megmentette.
- Egyikünk erejére nem vagy immunis. ez érdekes. - mondta Brittany.
- Skyler is közénk fog tartozni! - mondtam a látomásomat. - Láttam. Én fogom átváltoztatni - mondtam. Brittany kinyújtotta felém a kezét majd közelebb mentem és belenéztem a  szemébe majd megmutattam neki ahogy Sky vámpír.
- Menjetek innen!! - mondta Brittany mire itt sem voltunk.

Otthon:

Mindenki megnyugodott Louis is megpuszilta a fejem, hogy ügyes voltam. Elmeséltem nekik a látomásomat. Majd csináltam egy képet Sky-ról és Niall-ról.

Végül Sky-al hazamentünk és ott aludtunk náluk. Csináltunk egy twitcam-ot. Ami után egyből kaptuk a fiúktól és anyáéktól az sms-t, hogy milyen bolondok vagyunk.

 

Mesi~

Part 19. Most mi lesz?

*Louis szemszöge*

Nem épp így terveztem megkérni Em kezét, de ha már így alakult...
Vártam, hogy örömkönnyekkel a nyakamba boruljon és "igen"-t suttogjon a fülembe. Tudom, hogy ő is szeret engem, úgy ahogy én őt, épp ezért ijedtem meg amikor egyre több könnycsepp gördült le az arcán, amik nem igazán tűntek örömteliknek. Már épp meg akartam szólalni, amikor megelőzött.
-Louis, figyelj...én nagyon szeretlek, de..
-Mi az, hogy de? Kicsim.. ő a legtökéletesebb pasi a világon, tiszta szívéből szeret. Mi a kérdés? - vágott a szavába Marie.
-Épp ez az. Én örömmel igent mondanék, de.. csak a te beleegyezéseddel. És mielőtt bármit is mondasz.. Valamit tudnod kell. - ment oda anyukájához Em. - Kérlek ne akadj ki, és hidd el azt, amit mondani fogok. A fiúk, Louis, Niall, Harry, Zayn, Liam, Tom, a lányok, Dani, Pezz, Tay, a tesóim, Lou, Josh, és Lux...vámpírok.
-Ugyan már kincsem. Ne bolondozz már. - nevetett Marie.
-Anya..ez nem vicc. Srácok mutassátok meg kérlek. - nézett ránk sírva. Félve ugyan, de kieresztettük fogainkat és szemünk színét is megváltoztattuk. Erre viszont az anyukája majdnem szívrohamot kapott, és nagyon dühösnek tűnt.
-Ez nem lehet. Emily, azonnal elmegyünk innen. Nem hagyom, hogy ezek között a szörnyetegek között legyél. Matt!! Gyere megyünk!! Most!! - kiáltott, és kiviharzott az ajtó felé, maga után húzva Em-et.
-Ne!! Kérem Mrs. Backer. Ne tegye ezt! Tiszta szívemből szeretem a lányát! Ne válasszon el minket! - mondtam már sírva, de ő nem reagált rá semmit.
-Lou, Josh...hatalmasat csalódtam bennetek! - fordult vissza az ajtóból, majd már itt sem voltak.
Futottam utánuk, de semmi haszna nem volt. Még láttam, ahogy a sarkon befordulnak, és Em még egy utolsó csókot küld nekem, majd eltűntek az utcában. Visszamentem a házba és lefeküdtem a padlóra. Én ezt nem fogom túlélni.
-Louis..haver. Meg fogjuk oldani. Adj egy kis időt nekik. Ha holnapig nem történik semmi, elmegyünk hozzájuk. Rendben? - jött oda Harry hozzám. Felnéztem rá és láttam, hogy a kezét nyúltja, hogy felsegítsen. Felálltam és először félénken, de megöleltük egymást. A sok utálkozás és kitaláció miatt, nagyon régen tettük már ezt. Nem akartunk folyton a címlapokon lenni. - Soha nem hagylak egyedül!!!

Úgy hiányzott ez az ember. Hiába..még ennyi külön töltött idő után, ennyi színlelés után, örökké..a legjobb barátom.


*Emily szemszöge*

Nagyon kiborultam anya reakcióján. Gondoltam, hogy nem fogja fél vállról venni, de, hogy ennyire.?! Egész úton hazafele csak sírtam, szegény Matty nem értett semmit. Mikor beértünk a házba, öcsikémet felküldte anya a szobájába, és én is mentem volna, kicsit pihenni, de megállított.
-Emily, gyere ide. Beszéljünk egy kicsit. - mondta anya határozottan, én pedig szomorúan, szó nélkül leültem a kanapéra. - Ezt mégis hogy gondoltad?? És mióta tudod ezt? Komolyan együtt éltél volna egy rakás vámpírral? És a testvéreid mióta azok? Választ kérek mindenre!!!
-3 hónapja tudom, de ezalatt az idő alatt nem igazán történt semmi kettőnk között. Épp azért, mert nagyon hihetelen volt nekem ez a helyzet, és azt gondoltam, hogy ennek a kapcsolatnak vége. De amikor láttam Louis-t a TCA-n...akkor minden megváltozott. Olyan volt, mint akinek valami vagy éppenséggel valaki fontos hiányzik az életéből. És rájöttem, hogy szeretem, és nem akarok nélküle élni. Lou és Josh... pedig már régóta. Nem tudom pontosan, mert nem emlékszem mindenre.. - mondtam zavartan a végét.
-Ezt hogy értsem? - kérdezte.
-Hát... - sóhajtottam egyet és elmondtam az egészet, amit még Louis mesélt nekem. Mikor befejeztem, többenten nézett rám.
-Emily...soha többé nem mehetsz a közelükbe! Sajnálom. - mondta, mire csöndben ismét elsírtam magam. Tudom, hogy anyának nem lehet nemet mondani. Nem tudom elképzelni az életem nélkülük..és Louis nélkül meg...bele fogok halni. - És mi van Sky-al? Ő tudja?
-Igen tudja. És mivel szereti Niall-t, könyörgött neki, hogy változtassa őt is át, de Niall nem akarja. Nem tudom, azóta mi van velük. Felmehetek a szobámba?
-Persze. - válaszolt anya, és én felvonultam. Ledőltem az ágyra és csak sírtam, sírtam és sírtam. Több órán keresztül. Nem akartam beletörődni. Egymás után ismétlődött bennem minden, ami ma történt. És hirtelen felcsillant a szemem. Letöröltem a könnycseppeket, és hirtelen úgy fel lettem spanolva, hogy lelőni se lehetett volna. Fel alá járkáltam és vártam, hogy este 11 óra legyen, és már mindenki aludjon. Mikor már nem hallottam mozgást, kinéztem az ajtómon, és mivel tényleg senki nem volt a folyosón, lerohantam, fel a cipőt, táskát és ki az utcára. Egyenesen a 1D ház felé vettem az irányt. Nagyon gyorsan mentem, már néha futottam is, és nem csak azért, mert eléggé féltem egyedül a sötét utcákon, ahogy néha részeg, vagy épp enyhén kanos férfiak megbámulnak. Ilyenkor mindig frászt kapok. Odaértem a házhoz, bementem a kapun, és már rutinból az ajtó felé mentem volna, de titokban akartam tartani, hogy itt vagyok, és csak Louis-hoz jöttem. Így odasiettem az ablaka alá, de rájöttem, hogy eléggé magasan van. Hirtelen leesett, hogy a kertben van egy létra, elmentem érte, majd vissza az ablakhoz. Kitámasztottam, és lépdeltem felfelé. Mikor már a legtetején álltam, még mindig nem volt a legközelebb hozzám az ablak, de sikerült felkapaszkodnom, és már bent is voltam. Olyan édesen aludt, hogy nem volt szívem felébreszteni. De hát mégis muszáj volt, ha elakarom érni a célom.


*Louis szemszöge*

Békésen aludtam, amíg valamilyen zaj fel nem ébresztett. Kinyitottam a szemem, és láttam, hogy valaki kapaszkodik fel az ablakpárkányomra. Már épp mozdulni akartam, mikor megláttam, hogy Em az. Mit csinál ez itt? Bajba akar kerülni? De biztos nyomós oka van rá, hogy kiszökött, mert nem hiszem, hogy az anyukája elengedte volna, így inkább újra becsuktam a szemem, és hagytam, hogy történjen, aminek történnie kell. Egy darabig nem történt semmi, de ekkor éreztem, hogy óvatosan hozzámér. Ekkor megfogtam a karját, és átrántottam magamon, hogy az ágyban landoljon.
-Szia kicsim! - fordultam oda mosolyogva.
-Louis! Te...úristen..tudod hogy megijedtem?? - mondta levegőért kapkodva, mire csak megcsókoltam, és egyből jobban lett.
-És megkérdezhetem, hogy mégis mit keresel itt? Nem mintha zavarna, sőt.! Csak kíváncsi vagyok. - mondtam, miközben felülltem az ágyban, hogy teljesen szemben legyek vele.
-Kiszöktem, mert támadt egy ötletem, és...szeretném ha belemennél, mert..te is kellesz hozzá. - mondta.
-Felcsigáztál. Hallgatlak. Bármit megteszek, hogy együtt legyünk. - mosolyogtam.
-Változtass vámpírrá. - kérte csillogó szemekkel.
-Csak ezt nem! Em..nem tehetem. Múltkor se végződött jól. Nem akarom kockáztatni az életed. - néztem mélyen a szemeibe.
-Tudom, és köszönöm, de kérlek. Ha átváltoztatsz, akkor már senki nem állhat az utunkba. És te mondtad, hogy bármit megtennél, hogy együtt lehessünk. Akkor most miért? - kérdezte a végét már szinte sírva.
-Em, ne kényszeríts! - fordultam el tőle, hogy ne lássa, hogy sírok.
-Szeretsz te egyáltalán? Ha tényleg azt akarnád, hogy együtt legyünk, és tényleg szeretnél, akkor átváltoztatál. De te nem akarod. Ami történt megtörtént, azon már nem lehet változtatni, de nem biztos, hogy most is ugyanaz fog történni. De minek is jöttem ide. Tudhattam volna, hogy nem érek neked semmit. - ekkor félbeszakítottam azzal, hogy visszafordultam, és...megharaptam. Én tényleg nem akartam, hogy ez legyen, de annyira felidegesített azzal, amiket mondott, hogy végül..megtettem. Egy pillanatra elájult, így a karjaimba omlott. Hamar magához tért, de nagyon gyenge volt.
-Em? - kérdeztem félénken, utalva ezzel arra, hogy, hogy van.
-Ez volt ilyen nehéz? - nevetett gyengén, mire én is elmosolyodtam.
-Csss..most pihenj! Hazaviszlek, aludd ki magad, és holnap beszélünk. Rendben? Mindent megtanítunk neked..újra. Ne aggódj semmi miatt. - mire végigmondtam el is aludt, így felemeltem, és gyorsan hazavittem. Befektettem az ágyába, betakargattam, és mielőtt elmentem volna, adtam egy puszit a homlokára. Visszarohantam a házunkhoz, a létrát visszatettem a helyére, és befeküdtem az ágyba. Nem nagyon tudtam aludni, így csak forgolódtam egész éjjel. Mikor már a nap is fent volt, hallottam, hogy lassan megindul az élet a házban. Amikor már nagy volt a zaj, felkeltem az ágyból elkészültem és lementem a többiekhez.
-Jó reggelt! - köszöntem álmosságot tettetve.
-Neked is Lou Maci! - köszönt viccesen Dani.
-Hogy vagy? - kérdezte Harry.
-Valamit muszáj elmondanom nektek. - mondtam és odahívtam mindenkit magam köré. - Az éjszaka nem volt esemény mentes. Em átszökött hozzám, és arra kért, hogy változtassam vámpírrá.
-De te nem tetted ugye? - kérdezte Liam.
-Nem akartam, de akkor elkezdte azt mondani, hogy én nem szeretem, és nem is akarom, hogy együtt legyünk, mert ha tényleg akarnám, akkor átváltoztatnám, és annyira felidegesített, hogy... - hadartam. - megtettem.
-Ajj Louis... - mondta Dani.
-Tudom, de már nem tudok mit csinálni. - mondtam a plafont nézve. Vártam, hogy Lou most letámadjon, és kicsináljon, de ehelyett csak leült és sírni kezdett. - Lou? Jól vagy?
-Anya..nekünk végünk. Most mi lesz? - nézett kétségbeesetten.


*Emily szemszöge*

Reggel kómásan keltem fel, és el kellett telnie jó pár percnek, mire felfogtam, hogy mi is történt éjszaka. Rögtön a tükörhöz siettem, hogy megnézzem magam...Látszódom. Ez eddig jó. De semmi változást nem látok. Próbáltam "előhívni" a fogaimat, de nem sikerült. Ajj...még bele kell jönnöm. Gyorsan elkészültem, és lementem a konyhába. Olyan éhes...vagyok. Viszont most már nem ehetek akármit. Louis elmondta még régebben, amikor mesélt nekem, hogy csak olyan ételeket ehetnek, amiben van...vér. Ettől a gondolattól felfordult a gyomrom. Ezalatt a gondolatmenet alatt le is értem a konyhába, ahol anya a rántottát csinálta. Ajj de megenném most...
-Szia kicsim. Kérsz enni? - kérdezte anya.
-Szia. Most nem köszi, nem vagyok éhes. - ó dehogyis nem.
-Figyelj. Gondolkodtam az éjjel, és rájöttem, hogy túlreagáltam a dolgot. Igen, nagyon meglepett, és akkor úgy is gondoltam a dolgokat, ahogy mondtam, de tudom, hogy nem állhatok a szerelmetek útjába. Inkább támogatlak, minthogy ellened legyek. Szóval csak annyit, hogy ha tényleg szereted, és szeretnél vele lenni, akkor..én nem állok az utatokba. Bár nehéz lesz megszoknom, de így döntöttem. - mosolygott rám. Én válaszként a nyakába ugrottam, és csak öleltem. Annyira boldog voltam, hogy ezt mondta.
-Anya, nagyon szépen köszönöm. Annyira szeretlek. Köszönöm, hogy vagy nekem.- öleltem meg újra jó szorosan, néhány könnycseppel a szemem sarkában, amik hamarosan utat törtek maguknak, és végigfolytak az arcomon, végül pedig a kezemen landoltak. - Viszont ezek után el szeretnék neked mondani valamit. Remélem nem fogod azt érezni, hogy csalódtál bennem, mert azt nem élném túl. Húúúh.. - fújtam ki a levegőt, anya pedig csak kíváncsian nézett rám. - Az éjszaka..kiszöktem..átmentem Louis-hoz, és... átváltoztattam magam... vámpírrá. - mondtam ki nagyon nehezen, majd, hogy bebizonyítsam, meg akartam mutatni a fogaimat, és a piros szemeimet. Az előbb nem sikerült, de most imádkoztam, hogy összejöjjön. Elfordultam egy kicsit, majd mikor úgy éreztem, hogy meg van, félénken visszafordultam felé.

Enii~

Part 18. Teen Choice Awards

Emily szemszöge:

Mi? Nem.. ez nem lehet... ez kizárt.. vámpírok nem léteznek, ők is hazudnak.. de akkor.. Lux, Niall rohanása, a "ketchup"... De akkor.. Hazudott nekem...
- Sky mondj valamit.. - mondta Niall reménykedve..
- Mi a... nem.. - csak ennyit tudott mondani Sky.
- Húgi... - jött hozzám Lou..
- Ne! Ne érj hozzám!! Se Te, se Josh, se Louis, se senki!!! Ez mégis... hazudtatok... akkor minden hazugság amit mondtál Louis??? Minden hazugság amit Ti mondtatok nekem mint testvéreim?? - kérdeztem tőlük
- Ez nem így van Emily.. - mondta Perrie.
- Vajon abba is hazudtál, hogy mi a neved?? És hogy szeretsz? - kérdeztem a végét könnyezve.
- Emily.. Az igaz! Szeretlek! Mindennél jobban. - mondta Louis.
- Én mindent elmondtam egyből, persze te nem és....
- Te is vámpír voltál! - kiabálta a szavamba Louis. Eléggé megijedtem tőle mert a szeme vörös lett, de amit mondott..
- Én... félek.. - mondtam halkan és még mindig azt dolgoztam fel amit Louis mondott. - Sky.. megyünk? - kérdeztem idegesen.
- Hova akarsz menni? - kérdezte Lou.
- Haza.. - mondtam.
- Én nem megyek Emily.. Maradok Niall-el.. - mondta Skyler.
- Oké.. Én meg szerintem töltök egy kis időt az öcsémmel, ő nem hazudik nekem és nagyon szeret! - mondtam és már mentem is. Louis futott utánam.
- Emily, állj meg!! - mondta Louis.
- Mi van? - kérdeztem mire annyi volt a válasza, hogy magához húzott és megcsókolt.
- Nem akarlak elveszíteni ismét.. - mondta halkan.
- Ismét? - kérdeztem.
- Elmesélek mindent, csak hagy menjek veled. - kulcsolta össze a kezünket. Nem mondtam semmit csak elindultam. Kézen fogva sétáltunk, mindenki azt gondolja, hogy egy boldog pár vagyunk pedig most épp nem vagyunk boldogok, mi több nem valami fényes ez az egész.
- Szóval.. Én vámpír voltam, megvolt a képességem és a fővezér Brittany nem szívlelt és a lányával aki a volt barátnőd volt meg akart öletni és végül majdnem meg is ölt, de túléltem csak már nem voltam vámpír és innentől meg ami volt.. megismerkedtünk legjobb barátok lettünk és végül mégis összejöttünk??? - kérdeztem hogy biztos legyek benne.
- Igen.. - mondta Louis és pont Matt egyik barátjához értünk, be is csöngettem.
- Szia Emily. - köszönt Matt barátjának az anyukája.
- Jó napot Mrs.Scott, remélem nem jöttem rosszkor. - mosolyogtam.
- Pont jókor jöttél. Matt és Lisa bent játszanak. - mondta Mrs. Scott. Louis-sal bementünk.
- Amúgy, bocsánat. Ő itt a barátom Louis. Louis ő itt Mrs. Scott. Matt-nek az ovistársának az anyukája. - mosolyogtam. Üdvözölték egymást majd az öcsém és Lisa futottak le a lépcsőn.
- Emily!! - futott hozzám öcsém majd felemeltem.
- Na megleptelek öcsi? - kérdeztem tőle mire csak megölelt. - Na induljunk haza, még sok dolgunk van. Köszönünk mindent Mrs.Scott, szia Lisa. - köszöntem el.
- Sziasztok! Vigyázzatok és Emily, majd hívom anyukádat.- mondta Mrs. Scott.
- Rendben átadom!. Louis, hoznád Matty táskáját? - kérdeztem meg barátomat aki szó nélkül hozta.
- Szia Matty! - mondta Lisa a kerítésen túl.
- És jó voltál Matt? - kérdeztem tőle miközben leraktam.
- Igen! Képzeld, kimentünk Lisa nővérével a játszótérre. - mesélte Matt. Kicsit hányingerem lett és láttam valami fekete dolgot a túloldalon így megfogtam Louis kezét.
- Minden rendben? - kérdezte. Én csak rádőltem a karjára.
- Emily... - nézett rám öcsém.
- Mondjad. - mosolyogtam.
- Ha hazaérünk akkor mindenki otthon lesz ugye? És senki nem fog elköltözni? - kérdezte tőlem Matt.
- Mi? - kérdeztem és leguggoltam elé.
- Múltkor hallottam anyáékat veszekedni és azt mondta apa, hogy el akar válni. az mit jelent? és, szóba jöttetek ti, hogy elköltöztök, de ugye nem? Én nem akarom, hogy elmenjetek Emily, főleg te ne.- mondta Matt.
- Figyelj Matt.. Anyáék nem fognak elválni és mi sem költözünk el. - mondtam Matt-nek.
- Ígéred? - kérdezte.
- Megígérem. - mondtam neki majd felálltam. - Na jössz? Csinálunk otthon palacsintát. - mondtam neki mire közénk futott és így Louis kezét is megfogta.
- Louis, te is segítesz palacsintát csinálni? - kérdezte Matt. Louis csak rám nézett de nem adtam semmi választ neki.
- Hát ha nagyon akarod. - mosolygott Louis Pár perc alatt haza is értünk. Lou és Josh is otthon voltak és beszélgettek Becky-vel.
- Hazahoztuk Matty-t anya!! - mondtam mire előjött.
- Sziasztok kincseim! Szia Louis. - köszönt nekünk anya majd Matt rohant is Lou-ékhoz.
- Anya, ugye nem akarod elmondani Matt-nek, hogy Becky a tesónk. - mondtam anyának.
- Emily egyszer úgyis el kell mondanunk neki.-mondta anya mire bevezettem a konyhába.
- De csak 4 éves!!! Szerinted ez milyen lenne neki?? - kérdeztem kicsit felemelve a hangomat.
- Ha később tudja meg akkor azért fog haragudni! - emelte fel a hangját anya is.
- Még engem is felzaklatott ez az egész akkor szerinted egy 4 éves kisgyereket nem fog?? És mi az, hogy apa válni akar?? - kérdeztem könnyezve.
- Kicsim ezt nem most kéne megbeszélni...de ne sírj! - mondta anya. Én csak a karjaiba borultam. 10 perc múlva megnyugodtam és anya rendbe szedett majd kimentünk a nappaliba. Nem ültem le Louis mellé hanem tőle a legtávolabb. Ő csak fájó tekintettel nézett rám.

3hónap múlva:

Anyáék nem válnak szerencsére. Viszont, beszélnem kell Lou-val sürgősen. azóta van csomó új dalom mint például a Hit the lights, Love you like a love song, Round & round,Come & Get it . Most épp a Year without rain klippje van készülőben meg persze készül a Skyler-rel való közös filmünk. Sietve mentem a fiúkhoz.
- Hé Emily, pont hívni akartalak! - mondta Liam.
- Hol van Lou!!! - mondtam mérgesen.
- Mi van? - jött ki kézen fogva Lux-al aki már úgy néz ki mint egy 3 éves.
- El kell mondanunk anyának! Már látni akarja Lux-ot!! - mondtam neki.
- Még egy kicsit fedezz légyszi. - mondta Lou.
- Meddig fedezzelek még?? Minden nap valami hülyeséget kell kitalálnom! Nekem nem megy! időm sincs és energiám sem!! Főleg, hogy Matt egyre inkább a nyakamon van! - mondtam kiakadva mikor épp jött le Louis. - És kikészít a hiánya is. - mondtam könnyes szemmel.
- Jó.. elmondjuk anyának! Csak anyának! - mondta Lou.
- Mond Liam. - mondtam sóhajtva.
- Nemsokára Teen Choice Awards. Ugye tudod? - kérdezte Liam.
- Tudom, de miért fontos ez nekem? - kérdeztem.
- Mert 3 helyen is jelöltek téged!!! - mondta Zayn.
- Nem Skyler!!!! Hányszor mondjam el, hogy nem! - jött le kiabálva Niall. Az én barátnőmmel kiabált.
- Miért kiabálnak? - kérdeztem.
- Skyler-t imádjuk és teljesen meg őríti Niall-t azzal, hogy változtassa vámpírrá. - mondta Pezz.
- Ez komoly? - kérdeztem mire bólogatott mindenki. - Szóval 3 helyen jelöltek a TCA-n??? - kérdezte pislogva.
- A Kedvenc nyári női előadó ,Feltörekvő dal: Come and Get It, Legszexibb nő . -sorolta Lou.
- És Skyler meg a fiúk??? - kérdeztem.
- Skyler 4-ben. Kedvenc televíziós személyiség – női, Legjobb női előadó, Kedvenc dal – női előadó: Heart Attack, Stílusikon. A fiúk meg 3-ba Legjobb együttes, Kedvenc dal – együttes: Live While We're Young, One Direction, Kedvenc dal – szerelmes: Little Things, One Direction - mondta Josh.
- Értem.. és ez mikor is lesz? - kérdeztem.
- 2 hét múlva. - mondta Sky.
- Értem.. akkor ott találkozunk. - mosolyogtam majd mentem.

Lou-val megegyeztünk, hogy a TCA után elmondjuk anyának, hogy vámpírok. Épp sminkeltem már amikor Skyler jött be a szobámba. Gyönyörű volt, egyszerű de mégis gyönyörű.
- Nagyon szép vagy. - mosolyogtam rá.
- Te is dögös vagy Em.  Amúgy.. Hogy bírod? - kérdezte Sky.
- Mit? - kérdeztem.
- Ezt a Louis-osat.. -mondta.
- Nem akarom folytatni, azt akarom, hogy boldogok legyünk. - mondtam könnyezve.
Pár óra múlva már oda is értünk a helyszínre Skyler-rel. A fotósokhoz értünk. 
- Soha nem gondoltam, hogy élőbe is itt fogunk állni nem csak a falad előtt. - mondta mosolyogva Skyler amin én is csak mosolyogtam.
- Emily! Mi történt Ön és Louis Tomlinson közt? - kérdezte egy nő. Már majdnem sírtam mire Sky bökött oldalba.

Gyorsan átfutottunk itt majd leültünk a helyünkre, persze egymás mellé. A fiúk kezdték  a megnyitót a Best Song Ever-rel. Imádom azt a számot főleg Louis részét, de itt most más volt. Louis teljesen nyúzott volt, látni lehetett rajta és el is felejtette a szövegét.

Végül mindannyian megkaptuk azt a díjat amibe jelöltek minket. Kiértünk az épületből és én egyből Louis-t kerestem. Mikor megtaláltam ledobtam a cipőmet és már szaladtam is hozzá.

- Louis!!! - kiabáltam, hogy ne menjen el. Hátrafordult és én egyből a karjaiba voltam.

- Ne remegj, nem bántalak. - mondta Louis.

- Én most biztonságba vagyok, és eddig féltem. - mondtam a szemébe nézve majd megcsókoltam.- Hülye voltam sajnálom. - mondtam a csókunk végén.

- Szeretlek Emily. A legszexibb nő. - mondta a végét viccesen Louis amin csak nevettem. Ma ott aludtam a fiúknál. Másnap arra keltem, hogy anya kelteget.

- Perrie, csak még pár percet.. még Louis is alszik. - mondtam szokásból.

- Én már fent vagyok Kicsim. - mondta Louis mire kipattantak a szemeim.

- Anya... 

- Nem, nem haragszom és talán együtt maradhattok. - mondta előre.
- Te mindig tudod mit kell mondani. - mondtam majd felálltam és megöleltem.
- Na öltözz föl és egyél valamit. Valaki nagyon vár téged. - mondta anya. nem értettem miről beszélt így hát gyorsan felvettem egy egyszerű ruhát majd leszaladtam.
- Emily!!!! - mondta öcsém és megölelte a lábam.
- Na mi van te rosszcsont? - kérdeztem mosolyogva.
- Josh azt mondta, hogy ma elviszel fagyizni! - mondta Matt.
- Aha.. szóval Josh azt mondta... - mondtam és ránéztem bátyámra. Végül össze vissza kergettük egymást és annyira futottam, hogy egy nagyot estem.
- Emily!!! Még Matt sem esik el a futásban.. Mondtam, hogy két bal lábas vagy de te sosem hiszel nekem. - mondta anya.
- Jó, bocsi, csak segíts felállni. - mondtam és segített is majd megöleltem újra.

- Nem tudtam, hogy Em ennyire anyás. - mondta Louis.

- Szerintem te még csomó mindent nem tudsz a lányomról, Louis. - mondta anya majd simogatta a hátamat. 

- Na akkor arra kíváncsi lennék. - nevetett Louis.

- Imádja ha a hátán ezt a pontját csikizem, attól teljesen ellazul. Imádja a krémleveseket és nem tud porszívózni. - nevetett anya.

- Anya!!!! - mondtam.

- Most mi az hisz ő a vő....... a pasid... - mondta anya tovább.

- Mivan? - távolodtam el anyától.

- Sajnálom .. - mondta anya inkább Louis-nak. Louis csak mosolygott.

- Egész éjjel nem aludtam mert ezen gondolkoztam. Te egy angyal vagy Emily, és nagyon szeretlek. Lennél a feleségem? - térdelt le elém Louis. Köpni nyelni nem tudtam..

Mesi~

Part 17. Becky

*Emily szemszöge*

Másnap el is kezdtük felvenni a dalt. Sky minden nap elkísért, feldobta az unalmas felvételeket. Én csak egy gitárra írtam a dalt, de több hangszerrel még jobban hangzott. Végülis a "Who says" címet kapta a mű.  Feltettük az audi felvételt a rég nem használt YouTube csatornámra, és csak úgy özönlöttek a hozzászólások, a like-ok, na meg persze a dislike-ok is. Szerencsére utóbbiból sokkal kevesebb, mint amire számítottunk. Nemsokára a klippet is felvettük, aminek minden másodpercét nagyon élveztem.
-Köszönöm mindenkinek munkát, végeztünk! - kiáltotta el magát Kira. - Em várj még egy kicsit.
-Igen? - kérdeztem visszafordulva.
-Hallottál már Becky G-ről? - érdeklődött.
-Már hallottam a nevét, de nem igazán tudok róla semmit. - mondtam.
-Egy nagyon tehetséges lány, aki előtt hatalmas karrier állhat. Dolgozott Cody Simpson-al és Cher Lloyd-al is. Idén megjelent 2 saját száma is. Ha kíváncsi vagy rá majd megmutathatom. Amire pedig kérnélek. Eléggé félénk még, visszahúzódó és szeretném ha találkozna veled. Ugyanis felnéz rád, és talán jót tenne neki ha megismerhetne. - kérte Kira.
-Nekem semmi kifogásom nincs ellene. Holnap elhozhatod hozzánk, hogy családi környezetben találkozhassunk, az mégis csak békésebb. - egyeztem bele - Ó és akkor megmutatod az egyik dalát? Hogy mégis képbe legyek valamennyire.
-Ja persze. - mondta és elővette a tablettjét. - És köszönöm.

-Woow..nem semmi a csaj. - ámuldoztam. - Egyáltalán nem látszik, hogy félénk lenne.
-Amikor rappelhet vagy énekelhet, teljesen felszabadul. - mosolygott Kira.
-Már várom, hogy megismerhessem. - mosolyogtam én is, és Sky-al elindultunk haza.
 Ma jön Louis, hogy bemutathassam apának. Eléggé izgulok, hogy mit fog hozzá szólni. Nemsokára otthon is voltunk, gyorsan letusoltam, átöltöztem, és már csöngettek is. Sky nyitott ajtót, amíg én sminkeltem magam. Miután végeztem, lerohantam a lépcsőn és Louis nyakába ugrottam.
-Szia Kicsim! - köszöntött egy csókkal.
-Khmm.. - szakított minket félbe apa. Kezdődik.
-Jó napot Uram! Louis Tomlinson vagyok. - nyújtotta kezét Louis, és kezet fogtak.
-Szóval te vagy aki elcsavarta a lányom fejét? - "kérdezte" felhúzott szemöldökökkel apa.
-Én lennék. - válaszolt zavartan.
-Szerintem menjünk, üljünk le. - szakítottam félbe a kínos csendet, és húztam Louis-t magam után. Lou és Josh a fiúknál voltak, Matt pedig egy barátjánál, így csak anya, apa, Sky, Louis és Én vacsoráztunk együtt. Sky-t hívtam felmentő seregnek, ha esetleg apa nagyon kiakadna valamiért. Eddig egész jól megy minden, beszélgetnek, és apa nem tűnik nagyon mérgesnek. Remélem ez így is marad. Megérkezik a kaja, és Louis elővesz valami kis tubust.
-Az mi? - suttogtam neki.
-Ketchup. - válaszolt.
-De az ott van az asztalon.. - mondtam furcsálva, hogy mit csinál.
-Igen, de én..csak egyfajta ketchupot eszek meg, és ezért hordom ezt mindig magammal. - mondta.
Nem igazán értettem, de nem én akartam elrontani az estét, úgyhogy inkább hagytam. Úgy tűnt, hogy apa eléggé megkedvelte, így hatalmas kő esett le a szívemről. Természetesen nem kockáztattuk meg, hogy Louis nálunk aludjon, szóval a vacsora után elköszönt mindenkitől, én pedig kikísértem a kocsijáig.
-Szerinted mit gondol rólam? - kérdezte aggódva.
-Nyugi. Megkedvelt. Ügyes vagy édes. - mosolyogtam.
-Húú, akkor jó. - könnyebbült meg. - Jó éjt Kicsim!
-Neked is! - köszöntünk el és megcsókoltuk egymást. Majd beszállt a kocsijába, és hazament, én pedig visszamentem a házba.
-Jó srác. Vigyázz rá. - jött oda hozzám apa és megveregette a vállam, majd felment a szobájukba. Ránéztem Sky-ra aki úgy vigyorgott, mint egy jóllakott óvodás. Aznap nálunk aludt, így ki tudtuk beszélni az este történteket. Jó is esett kiadnom magamból, hogy mennyire izgultam, de most meg milyen boldog vagyok, hogy jól végződött. Nagyjából hajnali 3 felé sikeült is elaludnunk.
Ennek hatására másnap..illetve aznap 2-kor keltünk fel. Sky pont menni készült, amikor megjelent Kira és Becky, úgyhogy mégis maradt.
-Sziasztok! Gyertek be! - invitáltam be őket. - Emily vagyok.
-Én pedig Rebbeca Gomez. - mosolygott félénken. - Hatalmas rajongód vagyok. A Who says vagy 100-szor megnéztem, és imádom.
-Ó ne csináld ezt, mert még elpirulok. - mosolyogtam. - Ő itt a barátnőm Skyler.
-Szia! Örülök, hogy megismertelek. Nagyon szeretem a zenédet. Szerintem tehetséges vagy. - bíztatta Sky.
-Szia, én is örülök! Hát, köszönöm. Én is imádom a tiédet. És már várom a közös filmeteket is. - mondta, már kicsit oldottabban.
-Mi is. - nevettük el magunkat Sky-al.
-Egyébként nagyon hasonlítotok egymásra. - fedezte fel a tényt barátnőm.
-Gyere bemutatom a szüleimet. - húztam magam után. - Anya, apa, ő itt Becky.
-Üdv! - mosolygott.
-Becky, mint Rebbeca? - kérdezték leesett állal. mi ütött beléjük?
-Igen. - válaszolt Becky, majd rámnézett, amolyan "Most mivan?" fejjel, de én is csak így tudtam reagálni.
-Mikor születtél? - faggatta anya.
-97. március 2. - válaszolt.
-Az nem lehet. Tényleg te lennél? - mondta már szinte sírva anya.
-Anya. Most meg mi van? Semmit sem értünk. - reagáltam értetlenül.
-Üljünk le! - indult el a nappali felé anya, mi pedig követtük őt. - Az igazság, hogy rajtad Em, Lou-n, Josh-on és Matt-en kívül született még egy gyerekünk. 97. március 2.-án. A kórházban nem volt valami jó a biztonsági rendszer, bárki bárhova eljuthatott a kórházon belül. Miután megszületett a lányunk, rá 2 napra, mikor épp etetni készültem volna, és elmentem a kórterembe, ahol az újszülöttek voltak, csak egy üres kiságyat találtam. - itt kigördült egy könnycsepp a szeméből, így apa vette át.
-Mindenhol kerestük, a rendőrségen is bejelentettük az eltűnést, feljelentettük a kórházat...de semmi nem történt. Azóta nem telt el úgy éjszaka, hogy ne gondoltunk volna rá. És..most itt vagy. - fejezte be mosolyogva apa.
-Ez lehetetlen nekem vannak szüleim. És otthon várnak. Nagyon szeretnek, és... akiről az előbb meséltek, biztosan nem én vagyok.. sajnálom. - mondta Becky.
-Gondolom milyen lehet ez most neked, de gondold végig a mi szemszögünkből is. - nézett rá könnyes szemmel anya.
-Nem lehet, hogy ezért hasonlítotok annyira egymásra Em-el? - kérdezte félénken Sky.
-De...ez akkor sem lehet. Apasági tesztet is csináltathatnak velem, hogy mindenki megbizonyosodjon róla, nem szólok a szüleimnek se róla.. hajlandó vagyok rá..mert el se tudom képzelni, hogy milyen lehetett maguknak akkor. És én tényleg sajnálom. - mondta fájóan Beca.
-Tényleg megtennéd ezt nekünk? - kérdezte boldogan anya, mire csak bólintott.
Elindultunk mindannyian a kórház felé, Kira nélkül, aki megkért, hogyha megtudunk valamit akkor hívjam. És, hogy bármi lesz, rajta nem fog múlni, ha a média megtudja. Hamar bent voltunk a kórházban, a recepcióról is gyorsan eljutottunk a keresett helyre. Becky és apa bement a terembe, és nemsokára ki is jöttek, úgyhogy mostmár csak az eredményre kell várnunk. Alapból több napba is telne mire megkaphatnánk az eredményt, de sikerült nem mondom, hogy teljesen legálisan, felgyorsítanunk a folyamatot. 1 óra múlva egy fehér köpenyes férfi hozott ki egy borítékot. Apa kibontotta és egyszerre olvastuk el. Mindannyiunkat meglepett, amit ott láttunk: 99,9% az apaság biztossága.
-Mi? Ez hogy lehet? - borult sírva a székre Becky.
-Jaj édesem. - öleltem meg.
-Hogy tehették ezt velem a "szüleim". Ezt nem fogom csak így hagyni. Most azonnal "haza" megyek. És szeretném ha ti is velem jönnétek..anya..apa. - mondta sírva Beca, anyáék pedig körbeölelték. Azonnal indultunk a kocsihoz, és megbeszéltük, hogy Sky-t és engem kitesznek a fiúknál és csak ők mennek tovább. Megérkeztünk, elköszöntünk a szüleimtől, és Becky-től, majd miután kiszálltunk felhívtam Kira-t és elmondtam neki, hogy mi történt.
-Sziasztok!!! - köszöntünk, mikor beléptünk az ajtón.
-Sziasztoook! - visítozott az én érett 21 éves barátom, majd megcsókolt.
-Nem fogjátok elhinni mi történt. - kezdtem és mindenki körém gyűlt. - Mondtam, hogy Kira elhozza Becky G-t bemutatni. Most nem mondok el minden részletet, csak a lényeget, hogy kiderült...ő a tesónk. A 16 éves húgunk.
-Micsoda? De ezt hogy? - kérdezte Josh.
Elmondtam nekik is mindent, és csodálkozva figyeltek végig. Aztán Tom lejött Lux-al, aki már tudott járni... Járni???
-Lux, te hogy megnőttél? És..minden fogad kinőtt?? És tudsz járni?? Ez hogy lehet? - értetlenkedtem. Majd megérkezett Harry és Niall.
-Pisilneeem keeelll!!! - üvöltötte Niall és felrohant(???) a mosdóba. Enyhe kifejezés, hogy felrohant, mert konkrétan megérkezett és 1 másodperc múlva már a fürdőszoba ajtó csapódását hallottuk. Sky-al döbbenten néztünk egymásra.
-Sziaszto-ook! - köszönt Harry és láttuk, hogy meglepődik, hogy itt vagyunk.
-Najó most azonnal magyarázatot kérünk mindenre. A "ketchup"-odra,  - mutatta Louis-ra - Luxra, és erre a villámjelenetre. Mi az isten történik itt? - kiabáltam.
-Em nyugodj meg kérlek. - jött oda Louis.
-Ne csitítgasd inkább MAGYARÁZD MEG!!! - kiabált már Sky is.
-Biztos tudni akarjátok? - kérdezte Louis.
-Igen. - válaszoltunk egyszerre barátnőmmel.
-Hát jó... - vett egy mély levegőt. - Emily, Skyler...vámpírok vagyunk...


Enii~

Part 16. Megint

Skyler szemszöge:

Megfogadom Em tanácsát. 10 óra körül már mindenki a szobájába volt így hát elmentem Niall-höz, de csak az ajtóig jutottam idegesség nélkül. Olyan másfél óra múlva bekopogtam, tudom, hogy ilyenkor még nem alszik.
- Gyere. - mondta Niall így hát bementem.
- Nem zavarlak? - dugtam be a fejem a szobájába.
- Skyler.. Nem, gyere csak. - mosolygott rám mire leültem az ágya szélére, ő mer feküdt az ágyban így hát felém fordult. - Valami baj van? - kérdezte miközben simogatta a hátamat, azt hittem ott ájulok el!!!!
- Valamit mondanom kell.. - mondtam mire Niall felült az ágyba és észrevettem, hogy nincs rajta semmi, nem láttam a nemi szervét de hát eléggé látszott a csípőjénél, hogy nincs rajta. Ezen el is pirultam.
- Aranyos vagy ilyenkor. - mosolygott rám.
- Mikor? - kérdeztem lehajtott fejjel.
- Amikor zavarban vagy.. miattam. - mondta Niall.
- Én csak... Nem tudom mióta, de ez nagyon erős és....... - nem hagyta, hogy befejezzem a mondatomat amit össze vissza hadartam.
- Szeretlek Skyler.. - mondta Niall mire felemeltem a fejem és belenéztem szép szemeibe.
- Te.. tényleg.. engem? vagyis... ilyen fiú egy ilyen lányba... - mondtam össze vissza.
- Nyugi, én úgy szeretlek ahogy vagy.- mosolygott majd lassan megcsókolt. Ez a csók.. olyan szenvedélyes, igaz és szerelmes.
- Itt alszol ma velem? - kérdezte miután elváltak ajkaink.
- Azt hiszem nincs más választásom.-mondtam félénken
- Jól hiszed. - mosolygott.
- Viszont... izé.... - pirultam el.
- Mi az? - kérdezte.
- Felvennél valamit?? - jöttem zavarba újra. Ezen csak mosolygott.
- Igen, de te is levehetnél valamit. - kacsintott rám majd adott egy puszit és felállt az ágyból. Persze én végig néztem, a hát, a segg és a..... teljesen elpirultam, érzem. - Tetszik a látvány? - kérdezte úgy, hogy még csak meg se fordult.
- É-Én.... - Niall csak megfordult pucéran és hassal elém dőlt. A tenyeremet megpuszilta majd összekulcsolta a kezünket.
- Én lennék az első?? - kérdezte mire nem tudtam mit válaszoljak. Emily.. segíts!!!!

*4 évvel ezelőtt*-Szerinted mi egy párkapcsolat lényege Sky? - kérdezte Josh.
-Nem tudom, szeretet?? - kérdeztem.
- Emily? - kérdezte Josh.
- Szerintem leginkább a bizalom és utána a szeretet, de ami még fontosabb, hogy ne legyenek titkok! - felelte barátnőm*

- Nem. -feleltem. Ő csak rám mosolygott.
- Fürödtél már? - kérdezte Niall.
- Nem.. - mondtam.
- Akkor, fürdesz velem?  - kérdezte.
- Igen, de Niall.. - mondtam.
- Mi az? - kérdezte.
- Én még nem szeretném, hogy mi úgy együtt legyünk. Szeretném ha kialakulna minden. Ezt nem akarom elrontani. - mondtam a végét halkan. Niall csak hozzám jött, majd felemelte mind a két kezemet és összekulcsolta az övéivel.
- Nézz rám. - mondta mire én a szemébe néztem. - Szeretlek és azt akarom, hogy boldog légy. Amúgy én nem vagyok Harry. - kacsintott rám majd elnevettem magam és megcsókolt. Mind a ketten belemosolyogtunk csókunkba. Mikor elváltak ajkaink én csak ennyit mondtam:
- Niall, éhes vagyok. - mondtam. Niall csak mosolygott
- Igen.. Te vagy a tökéletes lány, csak te kellesz. - mondta Niall majd kihúzott a szobájából.
- Niall, nem akarsz végre felvenni valamit? - nevettem halkan.
- Nem. - mondta és a folyosó közepén(!!!!) levette rólam a felsőmet és a rövid nadrágomat majd a bugyimat és a melltartómat is.
- Te hülye vagy. - nevettem mire felvett az ölébe és úgy mentünk le a konyhába. Lerakott az asztal tetejére majd a fülembe súgta: "Gyönyörű vagy!" erre megint zavarba jöttem. Csináltunk szendvicseket felvittük Niall szobájába lefürödtünk együtt majd ettünk és elaludtunk.

Emily szemszöge:

- Na mi a helyzet kicsim? - kérdezte Louis.
- Semmi. - pörögtem tovább.
- Akkor miért vagy ennyire felpörögve? - kérdezte
- Skyler ma mondja el Niall-nek, hogy szereti.. - mondtam mosolyogva.
- Akkor mehetünk dupla randira. - mosolygott Louis.
- Em. bejöhetek? - kopogott a nővérem.
- Gyere. - mondtam. Lou bejött és leült az ágyra.
- Attól még, hogy bevallottál mindent és bocsánatot kértél mindenkitől még jár a büntetés.. - mondta
- Ne kegyelmezz. - mondtam mire kaptam egy pofont. Igen, ezt megérdemeltem.
- És most hazamegyünk!! köszönj el Louis-tól. - mondta Lou és kiment.
- Ez mi volt? - kérdezte Louis.
- Nem tudom, de szerintem nem akarok még egy pofont. - mondtam kínosan majd szenvedélyesen megcsókoltam és lementünk.
- Akkor majd találkozunk. Vigyázz magadra. - mondta Louis majd újra megcsókolt.
Lou-val hazafelé sétáltunk és eldöntöttem elmondom neki azt amit szeretnék.
- Lou.. azt hiszem élni szeretném az életemet... - mondtam.
- Ezt , hogy érted?- kérdezte.
- Újra énekelni szeretnék. - mondtam.
- Ez remek. Még meg van Kira száma akkor holnap felhívom. - mondta Lou.
- Oké. - mosolyogtam.

Másnap reggel:
Arra keltem, hogy csörög a telefonom, Skyler.
Em: Reggelt.
Sky: ÁÁáááá! képzeld mi történt!! Várj inkább találkozzunk!
Em: Hány óra van?
Sky: 8 óra lesz
Em: Mi van?? Még csak?
Sky: Felébresztettelek? 
Em: Igen, de gyere át most és akkor mesélsz.
Sky: Oké pár perc. 
Em. Vigyázz magadra.
Sky: Oké puszi és bocsi. 

Tuti az estét mondja el. Sky 2 perc alatt itt termett, persze ha Niall hozza akkor könnyű... Lementem a nappaliba ahol mindenki ott volt.
- Mi ez a korán kelés kicsim? - kérdezte apu.
- Itt van Sky.- mondtam és kinyitottam az ajtót. Leültünk a nappaliba ahol még Lou és Josh volt. Sky mindent elmesélt mire egyszerre sikítottunk.
- Nem változtatok semmit.. - nevetett Lou. Apa is leült közénk.
- Na és amikor reggel lementünk a konyhába akkor Louis és Liam elkezdtek sikítani majd mindneki sikított és mi csak nevettünk, aztán észrevettem valamit Louis-on... - mondta Skyler.
- Öm.. Mit? - nevettem.
- Hogy látszott rajta, hogy nem aludtál vele..... - és itt Sky mesélését apa félrenyelése zavarta meg.
- Sky... Apa nem tudja... - mondtam.
- Emily Backer!!!! Ki az a Louis? Mikor aludtál vele? Lefeküdtetek??? - kérdezte apa egyből.
- Apa... bemutatom ígérem! hát....
- Mindig amikor ott voltunk! - vágott szavamba Josh.
- És hát....
- Igen.. - mondta Lou is a szavamba vágva.
- legalább védekeztetek?? - kérdezte apa.
- Persze!! - mondtam.
- El is várom, hogy bemutasd!!! Hány éves? - kérdezte apa.
- 21.. - mondtam. Apa csak rosszallóan nézett rám.
- Na de nekem is van egy bejelenteni valóm! - mosolyogtam.
- Istenem add, hogy ne legyen terhes!! - mondta apa.
- Ajánlom is mert akkor Louis-nak is és neki és vége az életének.. - mondta Lou.
- Nem vagyok terhes! Nem vett feleségül! Nem költözünk el! Hanem.. szeretnék újra énekelni. - mosolyogtam.
- Áááá!! és akkor együtt is énekelhetünk!!! - mondta Sky örömmel, na igen mivel ő már énekesnő....
- Igen!! De minden Kira-n múlik. - mondtam.
- Már felhívtam és azt mondta, hogy majd átjön.- mondta Lou és már csöngettek is. Odaszaladtam az ajtóhoz és kinyitottam. Kira volt.
- Szia Kira. - mosolyogtam és megöleltem.
- Rég láttalak Emily. örülök, hogy kerestél. - mondta Kira miközben beljebb invitáltam majd leült a kanapéra. Anya és Matt is leültek.
- Szóval. nem tudom mit tudtok az Emily-ről szóló hírekről. - mondta Kira.
- Senki nem tud semmit. - mondtam.
- Hát ez esetben.. Már azzal is híres lett Em, hogy Louis Tomlinson-nal összejött, az éneklésről semmi. Viszont ahhoz, hogy beinduljon a karrierje sok számot kéne kreálni, vagy.....
- Vagy? - kérdezte anya.
- Vagy.. lesz egy film amiben Skyler is szerepel a címe: Hercegnő védelmi program és abba keresik a másik főszereplőt. Skyler játssza a hercegnőt és keresnek egy laza lányt és akár Emily abban is szerepelhetne. - mondta Kira.
- Ez jól hangzik. Viszont este írtam egy dalt és azt szeretném ha minél hamarabb megjelenjen. - mondtam.
- Elénekelnéd? - kérdezte Kira. én csak bólintottam, odaadtam Kira-nak a papírt majd elkezdtem..

I wouldn't want to be anybody else

( Eh! )

You made me insecure
Told me I wasn't good enough
But who are you to judge
When you're a diamond in the rough
I'm sure you got some things
You'd like to change about yourself
But when it comes to me
I wouldn't want to be anybody else

- Ez nagyon jó.. - mondta Kira.
- Mi adta az ihletet? Vagy inkább ki? - kérdezte Sky.
- Olly tegnap felhívott. - mondtam majd megrántottam a vállam. - Meg tegnap hallottam, hogy Niall azt mondta, hogy tökéletes vagy és te nem hitted el. - nevettem
- És akkor elvállalod a filmet? - kérdezte Kira.
- Igen. - mosolyogtam.
- Oké, és akkor szeretnéd a film előtt a klippet is ugye? - kérdezte Kira.
- Szeretném. - mondtam.
- Akkor holnap felvesszük a dalt, utána megcsináljuk a klippet és 3 hét múlva kezdődök a film forgatása. Akkor figyeljetek lányok, most elmondom milyen lesz a szerepetek. Először amikor találkoztok Emily azaz Carter Mason utálni fogja Rosie Gonzalez-t aki hercegnő, végül nem tudják elengedni egymást. Egyenlőre ennyi. Akkor én megyek. Emily, holnap gyere be 10 órára. Sziasztok!- köszönt el Kira. Végül csak megöleltük egymást Sky-al.

Mesi~

Part 15. Nincs több titok...vagy mégis?

Az előző rész tartalmából:
- Szia. Bocsi, hogy így éjjel zavarlak.. van egy kis anyagod? - kérdeztem mire elővettem egy 20-ast és adott is. Visszamentem a házba és felvettem egy régi fekete pólómat. 
***
 Héé Pezz! Neked rózsaszín a hajad!! Sky! neked meg szőke! - mondtam csodálkozva amin csak nevettünk.
***
- EMILY!!!!! - kiabált Lou. Én csak ránéztem és egy könnycsepp folyt le az arcomról.- HAZAJÖSSZ ÉS KITEKEREM A NYAKAD! - fenyegetett Lou és tudom, hogy komolyan is gondolta.
***
- Én szeretem és olyan bonyolult az egész. - mondtam és éreztem ahogy egy könnycsepp gördül ki a szememből.
***

Gondolkodásomat az zavarta meg, hogy Harry jött be.

- Nem jössz le? - kérdezte.

- Holnap elmegyek a lányokért. - mondtam.

 *Emily szemszöge*

Miután kezdtem magamhoz térni, elgondolkodtam a történteken. Volt rá elég időm. Rájöttem, hogy igazságtalan voltam Louis-val szemben. Remélem nem rontottam el mindent. Nem is tudom mi ütött belém. Az igaz, hogy azóta változtam meg mióta titokban együtt vagyunk, de ezért nem őt kellett volna okolnom. Ha valaki hibás az csakis én lehetek. A lányok több órán át aludtak a földön, és a padokon, amik a cellában voltak. Én is próbáltam pihenni, de a szörnyű fejfájástól nem nagyon sikerült. Végignéztem magamon és elszörnyedtem. Hogy nézek ki? Én tényleg nem vagyok normális. És ráadásul a barátaimat is belerángattam ebbe. Az első dolog az lesz, ha hazajutunk, hogy mindent kitálalok a többieknek, és elviselem a következményeket. Most az egyszer vállalni akarom a tetteimért a felelősséget. Bűnhődni akarok. Azt se bánnám ha börtönbe kerülnék.

Elég sok idő telt el mire a lányok felkeltek, és jött értünk a rendőr, hogy elmehetünk. A cellából egy kis folyosó vezetett a kapitányságra. Mikor kiértünk megláttuk a fiúkat Harry és Josh kivételével. Odamentem Louis-hoz, megálltam előtte és lehajtottam a fejem.

-Sajnálom. - mondtam halkan. Ő csak rám terítette a kabátját, átkarolt és úgy mentünk a kocsihoz, illetve kocsikhoz. Az egyikbe ült Liam, Dani, Zayn, Pezz és Tom. A másikba pedig Niall, Sky, Louis és Én. Egész úton csendben ültünk és figyeltük az utat. Nemsokára mind a két autó leparkolt a ház előtt, és bementünk a házba. A nappaliban ott állt Lou a konyhában pedig Harry ügyködött valamit.

-Üljetek le! - adta az utasítást nővérem. Ebben a pillanatban Josh is lejött közénk.

-Mielőtt belekezdenél..szeretnék mondani néhány dolgot. - kezdtem bele, mire Lou a kanapé előtti térre mutatott, ezzel szót adva, majd leült. - Szóval...Elég időm volt gondolkodni, és rájöttem, hogy nem szeretnék tovább titkolózni. Soha többé. Úgyhogy most kitálalok mindenről. És ezért előre is elnézést kérek mindenkitől, aki esetleg érintett valamiben. Először is, tegnap füvescigit szívtam, és ebből kezdődött a baj. Majd a lányokkal mikor megszöktünk, elkötöttünk 4 robogót, amiket pár óra múlva vissza is vittünk ugyanoda ahonnan elvettük. Az ezután történteket egy kicsit később mondom el. Viszont a robogók tulajdonosai észrevették a hiányt így hívták a rendőrséget, akik eljutottak hozzánk, és innentől már tudjátok mi történt. Ez volt a kisebbik dolog. Most jön a nagyobbik. Az a helyzet, hogy pár napja Louis-val öszzejöttünk. És az egész úgy kezdődött, hogy lefeküdtünk egymással, aztán tegnap egy golfpályára vitt, ahol szintén megtörtént a dolog. És ezalatt a 2 nap alatt annyira megváltoztam, hogy nem is ismertem magamra, és mindezért Louis-t okoltam. És amit kihagytam a tegnap estéből az pedig...khm..amiért Louis-t okoltam mindenért, hát..meg.kínoztam..hogy így mondjam. Nem vagyok büszke magamra, de már nem tudok változtatni a múltamon. Úgy döntöttem, hogy mostantól nyílt lapokkal játszok. És Louis... - mentem oda hosszú kitálalásom után szerelmemhez. - ...remélem nem rontottam el mindent. Mert én tényleg szeretlek, és nem szeretnélek elveszíteni. - mondtam, és egy könnycsepp gördült ki a szememből, amit gyorsan le is töröltem, mert nem szerettem volna sírni.

-Em...én nem haragszom rád. És hidd el, hogy én is szeretlek. Minden a többieken múlik. Főként pedig...a nővéreden. - nézett Lou-ra bűnbánóan.

*Louis szemszöge*

Egy kicsit meglepett Emily őszinteségi rohama, de valahogy megértettem, hogy hirtelen mindent tisztázni akar. Amit pedig a végén mondott nagyon megnyugtatott, hogy nem én rontottam el a történteket. Ránéztem Lou-ra amolyan el kéne mondani neki, hogy vámpírok vagyunk nézéssel, mire nagyot sóhajtott.

-Figyelj Em... - kis hatásszünetet tartott. - Igaz, hogy nagyon haragudtam rád, de örülök, hogy így kitálaltál. Érzem, hogy megértél a dologra, szóval...én nem állok az utatokba. - szóval nem mondta el. Hát legyen. De ugyse titkolózhatunk örökké. A lényeg, hogy megkaptuk Lou "áldását". Em boldogan a nyakamba ugrott, én pedig felkaptam és megpörgettem. Miután letettem szenvedélyes csókban forrtunk össze.

A legelső csókunk volt csak ilyen igazi. Olyan jó volt újra érezni ezt az érzést. Erre a pár másodpercre olyan érzésem volt, mintha semmi nem gyötörne, az életünk csodás lenne. Elváltunk és belenéztem gyönyörű barna szemeibe, amik már nem tudom hanyadjára varázsoltak el. Kár, hogy ő erre nem emlékszik. De mindennek eljön az ideje. 

*Sky szemszöge*

Nagyon megható, ahogy Em és Louis hivatalosan is összejöttek. Jó volt őket boldognak látni. Én ránéztem Niall-re, aki mosolyogva nézte a csókolózó szerelmespárt. Azok a szemek, az a haj, az elbűvölő mosoly, az az édes arc. Nem tagadhatom. Teljesen beleestem ebbe az ír fiúba. De hogy mondjam el neki. Szükségem van Em-re, és a tanácsaira. Úgy mint régen. Pár óra múlva, amikor mindenki elvolt foglalva egy kicsit magával félrehívtam Emily-t.

-Valami baj van? - kérdezte aggodalmasan Em, miközben félrevonultunk a többiektől.

-Nem-nem, dehogyis. Csak szükségem lenne a tanácsodra. - mondtam. - Az a helyzet, hogy... szerelmes  vagyok. - pirultam el.

-Tényleg? Ez nagyszerű. Kitalálom, Niall. - mosolygott.

-A régi Em. Nem változtál semmit. - nevettem. - De, igen. Niall. Hogy mondjam el neki?

-Figyelj. Látszik rajta, hogy ő sem közömbös irántad, tehát emiatt ne aggódj. Szerintem este, amikor már mindenki a szobájában van, menj át hozzá. És beszélj vele erről. Jobb ha rögtön a közepébe vágsz, és túl esel rajta - mosolygott.

-Rendben. Köszönöm. - öleltem meg.

-De aztán nem szeretném hallani a következményeket. - kacsintott, mire elnevettem magam.

*Emily szemszöge*

Örülök, hogy Sky hozzám fordult tanácsért, annak pedig végképp, hogy beleesett Niall-be. Olyan aranyosak lennének együtt. Elképzelem, ahogy kézen fogva sétálnak az utcán, utána rögtön jön az esküvő, a pici Skiall. Gondolataimat a telefonom csörgése zavarta meg. Ki lehet az ilyenkor.?!

-Halló?

-Jó estét! Emily Backer?

-Igen, én vagyok.

-A rendőrkapitányságról hívom. Igaz, hogy ma váltságdíj ellenében kiengedtük, de bíróság elé kell állnia a történtek miatt. A robogók tulajdonosai ejtették a vádakat, azonban nem mehetünk el amellett, hogy füvet fogyasztott. 

*nagyot sóhajtottam*

-Megértem. Mikor kéne mennem?

-3 nap múlva lesz a tárgyalás. Reggel 8 órára várjuk a kapitányságon.

-Értem. Ott leszek. Viszont hallásra.

-Viszhall.

-Ki volt az kicsim? - jött oda hozzám Louis. Felnéztem a telefonomból.

-A..rendőrség. Be kell mennem 3 nap múlva egy tárgyalásra, fű fogyasztás miatt. - sóhajtottam.

-Jaj.. - nézett fájdalmasan szerelmem és átölelt. Nem érdekel mi lesz. Viselem a következményeket. Megérdemlem.

Enii~